Pélmonostor – Nol Nándor állatorvos, egy csirkefarm tulajdonosa, egy merészet alkotott, amikor egy régi hagyományos recept alapján elkészítette a híres-neves baranyai kulent, ám ezúttal kakashúsból.
A pélmonostori Nol Nándor állatorvosi végzettséggel rendelkezik, ám jelenleg nem dolgozik a szakmájában. Természetesen a megélhetési lehetőséget így is az állatok jelentik számára. Több száz csirke „gazdája”, ugyanis csirkefarmot működtet. Nándor is, mint ahogy sokan mások, a munkahelyen történt hirtelen felmondás után megpróbál alternatív lehetőségeket felkutatni a megélhetésre. Így jutott el a csirketenyésztésig.
Karancson hozott létre egy gazdaságot
Nol Nándor három évvel ezelőtt vágott bele a csirketenyésztésbe, miután sok próbálkozás után sem tudott elhelyezkedni. Mindenét egy karancsi ingatlanba fektette, amelyből farmot alakított ki. Baranyában csak nagyon kevesen foglalkoznak szárnyastenyésztéssel, ilyen mértékűvel pedig, mint Nándor, a környéken senki. Az állatorvos szerint sajnos ennek is megvan az oka: ez az ágazat ugyanis egyáltalán nem kifizetődő. A mezőgazdaság az egész országban vékony jégen táncol, szinte egy olyan része sincs, amelybe befektetve biztos a profit és a megélhetés. Az állattenyésztés pedig különösen rizikós ágazat. Évről-évre drasztikusan csökken azoknak a száma, akik ezzel foglalkoznak, legyen szó akár régi családi vállalkozásról, kénytelenek feladni, mert annak ellenére, hogy szinte rabszolgamunka, nem biztosít megélhetést. Nándor szerint erre a takarmányhelyzet is rájátszik, a kukoricát és a szóját nehéz megőrizni, rengeteg a ráfordítás, a megtérülés azonban elmarad. Az egész egy türelemjátékhoz hasonlítható, várni, hogy mikor lesz valami fellendülés, pozitív változás.
Nándor farmján jelenleg 500 kakas, 200 tyúk és 800 broiler, vagyis sütni, rántani való csirke található. Az állattenyésztésben a fiatal, kilón felüli súlyú, intenzív fejlődésű, kiváló húsformájú, a takarmányt jól hasznosító és az optimális vágási tömeget a 7-8. élethétre elérő hibrid csirkét nevezik broilernek. Nándor nem keres piacot az árunak, a vevők házhoz járnak a farmra. Itt pedig a következő ajánlat fogadja őket: háromhetes és négyhetes csibék, tojótyúkok, vágott csirkék és kakasok.
Kakaskulen
A baranyai kulen messze földön híres, a sertéstartó háztartásokban szinte kivétel nélkül mindenhol készül ez a specialitás. Ízéről a baranyai hamisítatlan fűszerpaprika is gondoskodott, és eddig még meg sem fordult a fejünkben, hogy kulent nem csak sertéshúsból lehet készíteni. Nándor egy nagyon régi recept alapján készítette el kakashúsból a kulent. Tudomása szerint Baranyában ezt senki nem készíti, vagy csak elvétve próbálkozik valaki. Kiemelte, hogy aki eddig megkóstolta a kizárólag a kakas fehérhúsából és combjából készülő különlegességet, el volt ragadtatva. Az állatorvos büszke arra, hogy az ő farmján az állatokat nem tömik tele mindenféle mesterséges anyagokkal, az állatokat saját termelésű takarmánnyal etetik.
A kakaskulen nagyjából úgy áll össze, mint a hagyományos társa, kizárólag egy kevéssel több só és paprika hozzáadásával. Nagyüzemi kakaskulen is kapható egyes boltokban, de ezekben sok a hozzáadott mesterséges anyag és a zsír. Az állatorvos ilyesmit egyáltalán nem használ. A húsétel elkészültétől a fogyasztásig pedig mindössze 60 nap telik el. A végtermék ízre lágyabb, struktúrája pedig omlósabb, mint sertésből készült társa. A hagyományos gömböcforma megtartása végett a húst disznó vastagbélbe töltik, négyszer füstölik föl, és minimum másfél hónapig szárítják. A kakaskulent ezidáig Nándor inkább kísérleti jelleggel készítette, többségét elajándékozta, de szeretné hamarosan betenni a kínálatba is. Magából az állattenyésztésből nagyon nehéz megélni, így mindig szükség van olyan érdekes újításokra is a piacon, mint a kakashúsból készült kulen.
