A történelmi egymásrautaltság és a Horvátországban, valamint Magyarországon élő nemzeti kisebbségek arra kötelezik a két országot, hogy az érdekeiket minden kérdésben próbálják meg összehangolni – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Željko Reiner horvát házelnökkel múlt csütörtökön Zágrábban közösen tartott sajtótájékoztatón.
Kiemelte: ha a két ország érdekei kisebb vagy nagyobb mértékben eltérnek egymástól, akkor a konfliktusokat civilizált, partneri és baráti hangnemben kell elsimítani.
„Számos kétoldalú megoldandó probléma áll előttünk, amelyek a politikai kapcsolatokon túl a gazdaságra, a kultúrára és az oktatásra is kiterjednek” – mondta. A házelnök szerint a két kormánynak közös válaszokat kell találnia azokra a kihívásokra, amelyekkel az Európai Uniónak mint intézményrendszernek és kulturális közösségnek szembe kell néznie.
Kövér László arról is beszélt, hogy Magyarország tagja a visegrádi országcsoportnak (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország, V4), amelyek kiválóan együttműködtek az elmúlt időszakban. Elmondta, hogy Kolinda Grabar-Kitarović államfő és a horvát kormány Adria-Baltikum-Fekete-tenger kezdeményezése, amelynek a legfőbb célja, hogy az európai integráció érdekében erősítse a regionális együttműködést a Balti-tenger, az Adriai-tenger és a Fekete-tenger térségében, nagyon is közel áll a csoport elképzeléseihez. A V4-ek jó példa arra, hogy egy ilyen integráció életképessé válhat – hangsúlyozta.
A házelnök szerint a kétoldalú kapcsolatokban csak az együttműködést elősegítő elemekre érdemes koncentrálni, azokat érdemes számításba venni, amelyek összekötik a két országot, ugyanakkor meg kell próbálni megoldani azokat, amelyek elválasztják.
„Az olyan méretű országok, amilyen Magyarország és Horvátország, az EU-ban csak akkor tudják a nemzeti érdekeiket sikeresen érvényesíteni, ha a hozzájuk hasonló helyzetű országokkal megpróbálnak együttműködni”- húzta alá.
Željko Reiner arról tájékoztatta az újságírókat, hogy magyar kollégájával számos témát érintettek a tárgyalásokon az unión belüli együttműködéstől a gazdasági és infrastrukturális befektetésekig. Kiemelte az észak-déli európai közlekedési folyosót, az úgynevezett 5C korridort, amely a tervek szerint Budapestről indul, és Szarajevón keresztül Pločeig húzódik majd, valamint a Rijeka-Zágráb-Budapest vasútvonal fejlesztését.
Reiner utalt rá, hogy a szigetvári ütközet 450. évfordulója alkalmából a horvát parlament és a magyar kormány is Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította 2016-ot, ami szerinte még közelebb hozza egymáshoz a két országot, amelynek közös múltja és egymásrautaltsága vitathatatlan.
Kövér László Tihomir Orešković kormányfővel és Miro Kovač külügyminiszterrel is tárgyalt. A találkozó után a miniszterelnöki hivatal közleményt adott ki, amelyben az olvasható, hogy a horvát kormányfő és a magyar Országgyűlés elnöke egyetértettek abban, hogy a magyar-horvát kormányközi vegyes bizottság jelenti a legmegfelelőbb platformot az intézményi együttműködésre, amely nemcsak a kétoldalú gazdasági és infrastrukturális kapcsolatok megerősödését segítheti elő, hanem párbeszéd folytatható a nyitott kérdések megoldása érdekében is.
A közlemény szerint a következő vegyes bizottsági ülést az ősz folyamán tartják Eszéken. A két ország kabinetjeinek a képviselői utoljára 2012 novemberében találkoztak Budapesten.
A házelnök korábban a Zágrábi Magyar Intézetben találkozott a zágrábi magyar szervezetek vezetőivel is, akik tájékoztatták a házelnököt a közösség tevékenységéről. (mti)
