A reformáció erkölcsi forradalma reményt, ugyanakkor példát és mércét is jelent mindannyiunknak – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév központi megnyitóján Budapesten, a Művészetek Palotájában múlt pénteken.
Egy alapvetően erkölcsi válságban gyökerező, sokféle – identitásbeli, kulturális, demográfiai, gazdasági, társadalmi és politikai – kihívásokkal szembesített Európában a reformáció erkölcsi forradalmára napjainkban visszatekinteni reményt nyújt mindannyiunknak – fogalmazott. Hozzátette: reményt jelent arra, hogy Isten teremtményeiként mindig képesek vagyunk a megújulva történő megmaradásra, hogy ismét olyan nemzetépítő államot alkothatunk magunknak, amely az anyanyelvünk mellett képes oltalmat és védelmet nyújtani minden magyar embernek.
Balog: A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal
A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév központi megnyitóján.
A miniszter kiemelte: a reformációt nem lehet ünnepelni, úgy végképp nem, mint a katolikus egyház feletti győzelmet. „Hitünk szerint egy egyház részei vagyunk, még ha részekre szakítva is” – fogalmazott.
Hozzátette: ha ünnepelni nem is lehet a Wittenbergből 500 évvel ezelőtt indult reformációra emlékezve, de „hálát adhatunk, köszönetet mondhatunk mindazért, amit a szakadások ellenére ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetünk: erősödő hitet, Isten iránti közvetlen bizalmat, nemzeti nyelvet, kulturális és gazdasági erőt, megújult tudományt.”
