Újbezdánban, Csúzán, Kopácson, Harasztiban, Szentlászlón és Ójankovácon is a régi népszokást követve táncolták ki „a természet újjászületésének szimbólumát”, a májusfát.
Újbezdán
Újbezdánban valamikor minden lányos ház elé állítottak a legények májusfát, melyet a hónap végén táncos, dalos kísérettel vágtak ki. Ezt a hagyományt ma az újbezdáni Művelődési és Művészeti Egyesület ápolja. A májusfa-kitáncolás nevű rendezvénye mostanra a falu legnagyobb szabású népünnepélyévé vált az őszi kukoricafesztivál mellett.
A tánccsoportok, zenekarok, kórusok a faluközpontban gyülekeztek. A felvonulásukkal kezdődött a rendezvény, majd a résztvevők körültáncolták a májusfát. A körből egy-egy táncospár középre sétált, majd a legény nagyokat csapott a fa törzsére, amely végül megadta magát, kidőlt. Ezután kultúrműsorral folytatódott a program a művelődési házban.
A műsor elején Magdó János eszéki magyar főkonzul köszöntötte az egybegyűlteket, gratulált az újbezdániaknak a nagyszerű rendezvényhez, méltatta a helyi kultúregyesület egész éves tevékenységét. Ott volt továbbá Kirhofer Róbert plébános is.
Majd a fellépők következtek a színpadon: az újbezdáni Művelődési és Művészeti Egyesület Szivárvány népdalköre és zeneszakköre, a helyi Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület tánccsoportja, a beremendi (Magyarország) kórus és táncegyüttes, az újgráci HMDK előadói és a dályhegyi Petőfi Sándor Kultúregyesület tánccsoportja.
A programot a Csoóri Sándor Alap, a Bethlen Gábor Alap, a zágrábi Kisebbségi Tanács, a HMDK és a Petlovaci járás támogatta.
Csúza
A faluban a HMDK csúzai Csárdás Kultúregyesületének népi tánccsoportja és az Ács Gedeon Magyar Ifjúsági Egyesület állított májusfákat idén is, egyet-egyet a faluközpontban és a Kossuth-háznál, melyeket a hónap utolsó napján, május 31-én táncoltak ki a Csárdás és a Hajnalcsillag tagjai a nagybodolyai hagyományőrző egyesület keretében működő zenekar kíséretével. Az utóbbi években a két település együttműködik a májusfa-kitáncolások szervezésében: a csúzai táncosok is részt vettek idén is a nagybodolyaiak májusfa-kitáncolási rendezvényén.
Csúzán a kitáncolás hagyományának felelevenítése után vacsorával és batyubállal folytatódott a program a kultúrotthonban, a programot az ifjúsági egyesület szervezte a zágrábi Kisebbségi Tanács támogatásával.
Kopács
Sudár májusfa díszítette Kopács központját is a múlt hónapban, itt a kopácsi HMDK-egyesület élteti a hagyományt. Az egyesület tagjainak dicséretére válik a májusfa-kitáncolási ünnepség is május 31-én. A Várdaróc Magyar Kultúregyesület Gerle gyermektánccsoportja, valamint a kopácsi Arany János Kultúregyesület Tavirózsa néptáncegyüttese a kórógyi Aranycsárdás zenekar kíséretében vonult fel a kopácsi magyarok otthonától a faluközpontig. A májusfa kidöntése után vacsorával folytatódott a program az említett székházban.
A rendezvény a zágrábi Kisebbségi Tanács támogatásával valósult meg.
Haraszti
A szlavóniai Harasztiban az ifjúsági egyesület tartja életben a májusfaállítás hagyományát. Idén a közösségi májusfa kitáncolására május 30-án került sor. Az egyesület tagjai az „akcióba” bevonták a legfiatalabbakat is, hogy azok is kedvet kapjanak a hagyomány őrzéséhez. A program bállal folytatódott a helyi kultúrotthonban, melyen a kórógyi Aranycsárdás zenekar szolgáltatta a zenét.
Ójankovác
Az Ójankováci Hagyományőrző Egyesület székháza udvarában állított májusfát, amelyet hónap végén ünnepélyes keretek között táncoltak ki. Az eseményen jelen volt Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk is, aki felszólalásában gratulált az egyesület hagyományőrző tevékenységéhez.
Szentlászló
A helybéli Petőfi Sándor Kultúregyesület tagjai számára a faállítás nemcsak a hagyományápolás miatt fontos, hanem a közösségi összefogást is jelképezi. Az egyesület tánccsoportjának tagjai táncoltak „ültetéskor”, és táncoltak a fa kidöntése közben is.
Él még eredeti formájában is a népszokás
A májusfaállítás szokását Baranya- és Szlavónia-szerte valamennyi magyarlakta településünkön ismerik és éltetik ma is. Kórógyon, Várdarócon és Vörösmarton is állítottak májusfát a helyi kultúregyesületek, a kidöntésének nem mindenütt adnak ünnepélyes keretet. Ezenkívül él még falvainkban a népszokás hagyományos formájában is: akadnak még legények, akik ilyen módon fejezik ki párjuk vagy kiszemeltjük iránti vonzalmukat, s hónap végén szűk baráti körben szedik ki a fát, az „akcióban” részt vevő társaságot pedig a lányos háznál látják vendégül, pont úgy, mint régen. A közösségi szintű hagyományápolásnak valószínűleg van némi köze az egyéni kezdeményezésekhez is, a fiatalok ugyanis onnét merítik az ötletet, és abból szereznek tudomást a népszokásról, hogy részt vesznek a közösségi májusfa kivágásában, de díszítésében és felállításában is, vagy csak látják a faluközpontot ékesítő „csodát”, amint piros-fehér-zöld színű kreppszalagjait lobogtatja a szél.
