Március 1-jén az eszéki magyar főkonzulátus szervezésében, a Balassi Intézet támogatásával A horvátországi magyar oktatás jelene és jövője címmel konferenciára kerül sor Eszéken, amelyre horvátországi és magyarországi szakemberek is meghívást kaptak. Ezzel kapcsolatban De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul nyilatkozott lapunknak, aki hivatalában fogadott bennünket.
De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul már egy vele készült korábbi interjúban is elmondta, hogy a külképviselet, általános feladatain túl, nagyon fontosnak tartja többek között a horvátországi magyar nyelvű oktatás helyzetének javítását és az eszéki magyar oktatási és művelődési központ működésének átgondolását, mivel a diáklétszám drasztikus csökkenése mellett egyéb nehézségekkel is küzd az iskola: nincsenek programok, a közművelődés pedig teljesen kiszorult az intézmény falai közül.
– Az elmúlt időszakban sokat beszélgettünk oktatási szakemberekkel a problémáról, de nemcsak szakmabeliekkel, hanem olyanokkal is, akik aggódnak amiatt, hogy az anyanyelvi oktatásban meglevő gondok az itteni magyarság lélekszámának a gyorsabb csökkenését okozzák – mondja a főkonzul, aki hozzáteszi, nem mindegy, hogy egy magyar kisgyerek hogyan nő föl, mert „nyelvében él a nemzet”. Az anyanyelv ápolásával pedig a kultúrát, a hagyományokat is tovább lehet éltetni.
– De az sem jó, mint ez kiderült, hogyha csak magyarul tud valaki, hiszen az a cél, hogy itt, Horvátországban is tudjon boldogulni, ehhez viszont mindkét nyelvet jól kell beszélnie. Ezért is tanakodtunk arról, hogy mi lenne a legjobb megoldás, mi lenne az, ami működővé tenné a magas szintű kétnyelvűséget – folytatja a gondolatmenetet az eszéki magyar főkonzul, aki azt mondja, éppen ezért kérte föl a pécsi horvát iskolaközpont vezetőit arra, hogy a hét végi konferencián mutassák be intézményüket, osszák meg tapasztalataikat a horvátországi szakemberekkel.
A pécsi Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthonban több mint négyszáz diák tanul, és egyike Pécs legjobb iskoláinak. A magyar külképviselet első embere szerint fontos, hogy hány gyereket vesznek föl az egyetemre egy középiskola elvégzése után, és hogy mennyire elégedettek a szülők, a közösség és a város is az iskolaközponttal. Köztudott, hogy a pécsi horvát iskolaközpontba nemcsak horvát gyerekek járnak, hanem magyarok is, akiknek nincs horvát családi kötődésük, mégis odaíratják őket a szülők, mert magas a színvonal.
A konferenciára horvátországi magyar oktatási vezetők, iskolaigazgatók, a területi iskolák vezetői, iskolapedagógusai kaptak meghívást, és olyanok is, akik valójában a döntéseket hozzák az ügyben: a város, a megye oktatással foglalkozó képviselői, a tanfelügyelet, az illetékes horvát és magyar minisztérium szakemberei, mindazok, akik a probléma megoldásában részt vehetnek.
– Az első lépés az lesz, hogy megismerkedünk a magyarországi tapasztalatokkal, itt a tanárok helyzetétől kezdve a jogi háttéren keresztül mindenre ki fognak térni. Lehetőség lesz konzultációra is. Egy következő konferencián pedig a helyi szereplők mondják el tapasztalatikat, javaslataikat, hogy közösen találjunk megoldást a pécsi példa alapján – szögezi le a főkonzul, aki fontosnak tartotta azt is elmondani, hogy a tanácskozás a főkonzulátuson lesz, mert az eszéki magyar iskolaközpont igazgatója ennek a kezdeményezésnek nem adott helyet.
– A konferenciát az eszéki magyar iskolaközponttal és a pedagógusfórummal karöltve szerettük volna lebonyolítani, ez utóbbit viszont kifogásolta az igazgató úr. Ez azért is érthetetlen számunkra, mert a konferenciát a főkonzulátus kezdeményezte, így minden érdekelt fél számára egyértelmű lehetett, hogy a közös gondolkodás és az összefogás megteremtése a cél egy olyan ügyben, amely minden itt élő magyart egyformán érint. A helyzetet sajnálatosnak tartom, és csak remélni tudom, hogy az igazgató úr részéről nem ez az általános hozzáállás a horvátországi magyar oktatásügy helyzetének javításához. Úgy gondolom, hogy az ő pozíciójában képesnek kell lenni a személyes sérelmeken felülemelkedni és a közösség érdekében minden potenciális partnerrel együttműködni – mondta végül a főkonzul.
Kucsera Bandi, a HMOM Központ igazgatója azért nem adott helyet a rendezvénynek, mert kifogásolta, hogy a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma is partner a szervezésben (azt a pedagógusfórumot nem akarta partnernek, amely az egyetlen működő szakmai szervezete a horvátországi magyar pedagógusoknak, és számos sikeres továbbképzést és szakmai programot valósított meg a közelmúltban – a szerk.). Lapunknak annyit mondott, hogy ott, ahol ő az igazgató, ő diktálja a feltételeket is.
{fcomments}
