A magyar nyelvű oktatás jelene és hosszú távú trendjei szerepelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szakpolitikai munkacsoportja csütörtöki budapesti ülésének napirendjén. A tanácskozáson részt vett Jankovics Róbert HMDK-elnök, a horvát szábor magyar képviselője is.
Vitányi István, a testület fideszes társelnöke a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón elmondta: 85 százalékban pozitív eredményekről hallhattak. Kitért arra is, hogy szignifikáns változás következett be a 2010 előtti helyzethez képest, akkor évente a magyar állam a külhoni magyarságot 13-14 milliárd forinttal támogatta, ez az összeg 2018-ban már 140 milliárd forint, több mint a tízszerese volt, és azóta is bővültek a források.
A mostani iskolaévtől a kárpátaljai magyarok százezer forintos éves támogatást kapnak minden gyermek után, és a 2023-24-es tanévtől minden külhoni diák és családja megkapja ezt a juttatást. Kitért a Rákóczi Szövetség iskolaválasztási kampányára és az iskolabusz-programra is. Utóbbi keretében 16 járművet állítottak forgalomba, és talán ennek is köszönhető, hogy 30 százalékkal nőtt a magyar általános iskolába beiratkozottak száma Felvidéken.
Erdélyben is jelentős előrelépések történtek, a román képviselőház most tárgyalja az oktatási törvényt, és ebbe több olyan pont is bekerült, amelyet az RMDSZ kezdeményezett kormánytagként. Legnehezebb helyzetben a kárpátaljai magyarság van, az oktatási és nyelvtörvény visszalépést jelent az 1992-es jogszabályhoz képest – mondta. Megjegyezte: a magyar és a román fél közösen fordult a tervezett változtatások miatt a Velencei Bizottsághoz. Értékelése szerint a külhoni magyarok elégedettek az anyagországi támogatásokkal, képviselőik megköszönték azt a gondoskodást, amit az anyaország mutat irányukba.
Z. Kárpát Dániel, a testület jobbikos társelnöke arról beszélt, hogy több magyarlakta terület oktatási helyzetét is megismerhették. A Kárpátalját érintő kihívások kiáltanak a legnagyobb közfigyelemért – mutatott rá, hozzátéve: az ott élő magyarok jogai erőteljesen csorbulnak, amennyiben a jelenlegi helyzet marad. Ugyanakkor a magyarlakta területekről számos pozitív vívmányról is hallhattak beszámolót, példaként említette az óvoda-bölcsőde programot, illetve az iskolabusz-programot. Ezeket konzervatív képviselőként üdvözli – mondta.
Az ellenzéki politikus örömét fejezte ki, hogy a demográfiai helyzetről őszintén tudtak beszélni. Több előadó is érintette, hogy a magyarság lélekszáma folyamatosan fogyatkozik, és sajnálatos, hogy ami az anyaországra, az az összes magyarlakta területre jellemző. Válaszokat kell találni arra, hogyan lehet a szülőföldön boldogulni – hangsúlyozta. Z. Kárpát Dániel rámutatott: ha az élve születések száma csökken és az elvándorlás nő, az folyamatos fogyatkozást eredményez, amit mindenképpen meg kell előzni.
Összegzése szerint a pozitív jeleknek örülni kell, a mostani körülmények és a válság közepette minden kis eredmény felértékelődik, amelyeket üdvözölnek, ugyanakkor őszinte szembenézésre van szükség.
Kiemelte: a Jobbik-Konzervatívok közössége lát lehetőséget abban, hogy az európai színtéren a kisebbségi jogok biztosításán keresztül minden Kárpát-medencei magyarért még fokozottabban kiálljanak. A külhoni magyarok önrendelkezését tekintve érdemes elmenni a falig és kiállni minden magyarért, itt van hiányérzetük – mondta, aláhúzva: az autonómiát, az önrendelkezés különböző formáit többször, többet és hangosabban kellene követelni.
