Noha Horvátország kihátrált a nemzetközi döntőbírósági rendezésből, kész együttműködni a horvát-szlovén határvitát érintő, mindkét fél számára elfogadható megoldás érdekében – jelentette ki Andrej Plenković kormányfő múlt szerdán Brüsszelben.
Plenković Jean-Claude Junck-errel, az Európai Bizottság elnökével folyatott megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén kijelentette, noha a hágai Nemzetközi Bíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, s ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, egyoldalú lépéseket egyetlen félnek sem szabad tennie, ugyanis a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a konfliktus „áttevődne az állampolgárok szintjére”, amely adott esetben a horvát halászok megbüntetését is jelentheti.
Kiemelte, hogy Zágráb számos javaslatot terjesztett elő a vita rendezése érdekében, amelyek megfelelő alapot jelenthetnek Szlovénia számára a konfliktus lezárásához.
A horvát kormányfő elmondta azt is, Zágráb mindent megtesz azért, hogy Horvátország mielőbb csatlakozhasson a schengeni övezethez és az eurót is bevezethessék. Zágráb azt szeretné, hogy az Európai Unió minél hamarabb elismerje a horvát erőfeszítéseket – tette hozzá.
Aleksandar Vučić szerb államfő múlt heti, Zágrábban tett látogatásával kapcsolatban elmondta, a megbeszélések módszere, hogy különválasztották a múlt kérdéseit és a jelenlegi feladatokat. A tárgyalók a legtöbb fontos kérdésben egyetértettek, míg másokban közeledtek az álláspontok. A jószomszédi viszony erősítése érdekében megállapodtak abban, hogy folytatják a párbeszédet – közölte a kormányfő. Plenković hozzátette, Zágráb kísérletet tesz arra, hogy lezárják egyebek mellett a háborús károkat és bűnöket, valamint a kisebbségeket érintő kérdések több mint húsz éve tartó vitáit. Csak ezek megoldásával lehet jószomszédi viszonyról beszélni Európában – húzta alá.
Az unió bővítésével kapcsolatban kijelentette: minden csatlakozni kívánó országnak teljes körűen meg kell felelnie az uniós elvárásoknak és eleget kell tennie a nemzetközi jognak.
2020 első felében Horvátország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Ezzel kapcsolatban a horvát kormányfő reményét fejezte ki, hogy az unió elfogadja a 2021 és 2027 közötti, hétéves időszakra vonatkozó új és korszerű keretköltségvetését, amelynek köszönhetően Zágráb az uniós gazdaság, a külső és belső biztonság erősítésére és a bővítésre fókuszálhat.
