A drávaszögi és szlavóniai magyar településeken, valamint Zágrábban hetek óta tart a kérdőíves vizsgálat, amelyet az eszéki magyar tanszék négy hallgatója és a zágrábi hungarológiai tanszék két hallgatója végez. A kérdőívek A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatáshoz készülnek, amellyel a horvátországi magyarok nyelvhasználatát elemzik.
A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. Horvátország annak idején a honvédő háború miatt kimaradt az összmagyar kutatásból, ezt pótolják most a MTA Domus pályázati támogatása révén.
Ljubić Molnár Mónika, az eszéki Strossmayer Egyetem magyar tanszékének tanársegéde, aki maga is részt vesz a kutatásban, lapunknak elmondta, hogy tavaly októberben kezdődtek meg az előkészületek, a Kárpát-medence más régióiban használt kérdőívek átdolgozása. A drávaszögi és szlavóniai magyar településeken pár héttel ezelőtt kezdték meg a kérdőíves vizsgálatot a nyelvészek, tanárok mellett az eszéki magyar tanszék négy hallgatója és a zágrábi hungarológiai tanszék két hallgatója. Minden településen összesen 18 főt kérdeznek meg.
Siklósi Beáta, az eszéki magyar tanszék negyedéves hallgatója is részt vesz a munkában. Az ő területe Dályhegy, az Almási-hegy és az Erdődi-hegy.
– Az adatközlők nagyon segítőkészek annak ellenére, hogy a kérdőív kitöltése körülbelül egy órába telik. Fontos, hogy az adatközlőket ne zavarja a bekapcsolt hangrögzítő. Erre azért van szükség, mert a beszélt nyelv sokszor különbözik az írott nyelvtől, és a kitöltés során olyan beszélt nyelvi adatokat rögzíthetünk ezáltal, amelyeket diktafon nélkül nehéz lenne följegyezni – mondja Beáta.
A kérdőívezés több hónapig tart, ezért a magyar tanszék és a zágrábi hungarológiai tanszék hallgatói továbbra is számítanak a lakosok türelmére és segítőkészségére.
{fcomments}
