A baranyai paprikatermesztésről és a termelőket érintő változásokról
Laskón, Várdarócon és Kopácson sokak számára jelent megélhetést a paprikatermesztés, amelyhez kedvező feltételeket nyújt a réti föld. A hagyományos módon feldolgozott paprikának – körülményessége miatt – meg is kérik az árát, mégis óriási a kereslet a házilag készült pirospaprika iránt, mivel ennek minőségével nem vetekedhet az iparilag előállított fűszer. A laskói Vásárevics házaspár öt éve állít elő fűszerpaprikát, és egész Horvátországból vannak vevőik. Arról, hogy a jövőben milyen feltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik ipari mennyiségű terméket szeretnének előállítani, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodájának a vezetője, Palizs-Tóth Hajnalka nyilatkozott lapunknak.
A magyar fűszerpaprikának évszázados hagyománya van, a magyar konyha legjellemzőbb fűszere. Horvátországi viszonylatban a Drávaszögben van a legnagyobb hagyománya a paprikatermesztésnek, elsősorban Laskón, Várdarócon és Kopácson, e településeken sokak számára jelenti a megélhetést is egyben. A fűszernövény ezen falvak hagyományainak, gasztronómiai kultúrájának is szerves része – Laskón fontosnak tartják a termék körüli hírverést, ezért minden évben paprikafesztivált rendeznek.
A paprika nagyon munkaigényes
A paprika legalább annyi munkát igényel, mint a szőlő, hogyha a termelő el akarja érni a kívánt mennyiséget és minőséget. Folyamatosan foglalkozni kell vele, veteményezés után kapálni, permetezni és öntözni kell. Ha jó az év, a termesztők háromszor is szüretelhetnek. A betakarítással még nem ér véget a munkafolyamat. A hagyományos módon történő szárítás rengeteg időt vesz igénybe. Egyenként kell felfűzni a fonalakra, amelyek aztán a ház külső falán lógva amellett, hogy száradnak, díszként is szolgálnak. Ma már egyre többen szárítják hálószerű zsákokban a termést, ami praktikusabb, időtakarékosabb, viszont költségesebb is. A szárítás a paprikatermesztés legfontosabb része, ezért akik minőségi terméket szeretnének előállítani, a hagyományos paprikafűzésnél maradnak.
A szárítás után a csumafosztás következik. A szintén időigényes munka során megfosztják a paprikát csumájától, a szárától, és ezután mehet a darálóba.
Az aprólékos munkafolyamatok miatt egy-egy termelő nem állít elő sok fűszerpaprikát, az átlagtermés 50-100 kilogramm között mozog – ebben különbözik a házi termesztés az ipari előállítástól. A kistermelők által készített paprika ebből következően drágább is, mégsem veszítik el a piacképességüket, ugyanis a minőséget megbecsülik.
A laskói Vásárevics házaspárnak nincsenek értékesítési gondjai
Vásárevics Julianna és férje, István öt évvel ezelőtt kezdtek a paprikatermesztésbe, hogy kiegészítsék a nyugdíjukat. Minden munkát ketten végeznek, évente körülbelül 200-250 kilogrammot termelnek. Az üzlet jól megy, Julianna elmondása szerint nincs is rá szükségük, hogy piacon áruljanak, mert a vevők házhoz jönnek – Zágrábból, Rijekából, az ország egyéb vidékeiről, de németországi kuncsaftjaik is vannak. Egyedül a helyi paprikafesztiválon szoktak standolni.
– Vállalkozásunk beindítása után hamarosan kialakult egy olyan vásárlói kör, amelynek a tagjai a paprikánkat barátaiknak, ismerőseiknek ajánlják, így szinte folyamatosan növekszik a termékünk iránti kereslet – mondja Julianna. Hozzátette, vevőik azért járnak vissza rendszeresen, mert a paprikájukat mindig ugyanolyan odafigyeléssel termesztik, dolgozzák fel. Persze a szorgalmuk mellett sok függ az időjárástól is. Idén, ahogy a mezőgazdaság más területeinek, a paprikának sem kedvezett sem minőség, sem mennyiség szempontjából. Az esőzés miatt késett a veteményezés, a májusi hideg sem tett jót a palántáknak, a dér pedig elvitte a harmadik szedést, így idén csak két betakarítás volt. Az idei kevesebb termés más falvakban feljebb vitte a paprika árát, Laskón viszont nem változott.
Kiknek lehet szükségük minőség-ellenőrzési bizonylatra?
A horvátországi kolbász- és kulengyártó üzemekben ugyancsak a házi paprikát részesítik előnyben. Példának okáért a Gavrilović-féle felvágottakba is baranyai (drávaszögi) paprika kerül. Az ilyen és hasonló üzemek a jövőben azoktól a kistermelőktől tudnak csak paprikát venni, akik megfelelnek bizonyos minőség-ellenőrzési feltételeknek (HACCP). A Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodája hamarosan továbbképzést tart a termelőknek az új szabályozásokról, a minőség-ellenőrzési rendszer bevezetéséről. Az iroda vezetője, Palizs-Tóth Hajnalka ezzel kapcsolatban lapunknak a következőket nyilatkozta:
– A paprikatermesztés szabályozásával kapcsolatban elmondható, hogy a törvény továbbra sem kötelezi a kistermelőket arra, hogy bármilyen újabb szabályozásnak alávessék magukat. Ők továbbra is ugyanolyan módon értékesíthetik terméküket, ahogy eddig. Ha azonban valaki úgy dönt közülük, hogy nagyobb mennyiségű terméket dob a piacra, idővel szüksége lesz a HACCP minőség-ellenőrzési bizonylatra.
Azok a vásárlók, akik továbbra is otthoni felhasználásra veszik a paprikát, nem kérnek semmilyen bizonylatot, hiszen régóta tisztában vannak a baranyai fűszer minőségével, így a kistermelők bizonyára nem fogják elveszíteni kuncsaftjaikat.
{fcomments}
