A horvát gazdák az ország történetének legdrágább vetése előtt állnak. Az előzetes számítások szerint a hektáronkénti vetésáremelkedés elérheti a 6000 kúnát is – figyelmeztet a Horvát Gazdasági Kamara, miután képviselői megbeszélést folytattak a zágrábi Földművelésügyi Minisztériummal.
A koronavírus-járvánnyal és lezárásokkal súlyosbított 2020-as esztendő után 2021-ben sem lélegezhettek fel az agrárium képviselői. Bár a pandémia továbbra is velünk maradt, a lezárások nélküli 2021-es évben is számos kihívással kellett megküzdenie a növénytermesztési ágazatnak. Ezek közül a legsúlyosabb a szélsőséges időjárás volt, amely már az őszi csapadékos vetési időszakkal kezdődött, majd folytatódott az enyhe téllel, ami átment fagyos tavaszba, míg ezt tetézte a forró, száraz nyár. Emellett az inputanyagok áremelkedése, valamint az év második felében az üzemanyagok és a műtrágya drágulása is sok álmatlan éjszakát okozott a gazdáknak.
A legfrissebb számítások szerint az idei év is rosszul kezdődik, és az eddigi legdrágább vetés előtt állnak a horvátországi mezőgazdászok. A növénykultúrától függően 3000-6000 kúnával is többe kerülhet a vetés idén, mint tavaly. A Mezőgazdasági Kamaránál ezt azzal magyarázzák, hogy a vetőmag, a műtrágya, a gázolaj és minden egyéb alapanyag drasztikusan drágult, és emiatt megoldást kell találni erre a rendkívül nehéz helyzetre, mert ellenkező esetben a gazdálkodók lemondanak a vetésről, vagy a költségek csökkentése érdekében kisebb ráfordításokkal kevesebb hozamot érnek majd el, ami szintén problémát fog jelenteni.
– Azt érzékelem, hogy a horvátországi magyar gazdák körében egyre nagyobb a bizonytalanság. Talán nincs is olyan mezőgazdasági szektor, amelyre ez ne lenne igaz. Ennek a bizonytalanságnak pedig a legfőbb oka egyrészt az áremelkedés, vagyis inkább az infláció, amely már hónapok óta növekszik. A műtrágya árának emelkedése, vagy egy esetleges műtrágyahiány pedig nagyon visszavetné a termelést vidékünkön. A kiskereskedelemmel foglalkozó családi vállalkozók is megérzik a krízist, sok kistermelővel tartom napi szinten a kapcsolatot, és az a tapasztalatom, hogy az ilyen nehéz időszakok nem kedveznek azoknak, akik a kiskereskedelemben szeretnék hazai termékeiket értékesíteni. Ilyenkor rendszerint megugrik az üzletek által importált olcsóbb áruk kínálata, és a költségesebb termelés miatt magasabb áron értékesíteni vágyó hazai termelő pedig hátrányba kerülhet – mondta Tarnai Attila, a HMDK Gazdakörének falugazdásza, aki hozzátette, hogy amennyiben nem változnak a trendek, az komoly következményekkel járhat gazdáinkra nézve.
