A határ menti fejlesztések jelentőségéről, a HMDK gazdaságfejlesztési programjának eredményeiről és az áprilisi országgyűlési választásokról is szó esett a Drávatáj stúdiójában, ahol a múlt héten Magyar Levente miniszterhelyettest fogadhattuk drávaszögi látogatása zárásaként.
– Egy évvel ezelőtt ebben a stúdióban még az M6-os drávaszögi szakaszának megnyitásáról beszéltünk. Most már ezen az autópályán érkezett hozzánk, és bízunk benne, hogy a Sárok–Főherceglak határátkelő is hamarosan megnyílhat. Hogyan értékeli az elmúlt időszak magyar–horvát együttműködését?
– A magyar–horvát együttműködés összetett kérdés, hiszen történelmi, Európa-politikai és aktuálpolitikai szempontok egyaránt befolyásolják. Ugyanakkor egy dolgot mindig fontos hangsúlyozni: két baráti, történelmi szövetségben álló országról beszélünk. A kilencvenes évek elején, Horvátország függetlenné válásának idején Magyarország egyértelműen kiállt a horvátok mellett, és ennek a gesztusnak ma is érezhető a hatása. A horvát társadalom jelentős része elismeri ezt, ami alapvetően baráti viszonyulást eredményez Magyarország iránt. Ezzel együtt a mintegy 350 kilométeres közös határszakasz nehezen átjárható. Kevés a fizikai összeköttetés a két ország között, és a schengeni övezeten belül talán ez az egyik legrosszabbul átjárható határszakasz. Van olyan 70 kilométeres szakasz, ahol egyáltalán nincs közlekedési kapcsolat. Minden olyan fejlesztés, amely ezt az elszigeteltséget oldja, kulcsfontosságú gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból is. Ezért jelentős az M6–A5-ös autópálya átadása, és ezért fontos a Sárok–Főherceglak összeköttetés kiépítése is. A magyar szakasz már évekkel ezelőtt elkészült, most a horvát oldalon kell a határig elvinni az utat. Korábban, amíg Horvátország nem volt Schengen tagja, gyakran az volt az érv, hogy a fejlesztések a csatlakozásig nem indokoltak. Mi ezzel nem értettünk egyet, mert úgy gondoltuk, hogy ha a tagság után kezdjük el az építkezéseket, éveket veszítünk. Most három határátkelő fejlesztéséről született megállapodás: Sárok–Főherceglak, Murakeresztúr–Kotoriba, ahol egy Mura-híddal biztosítjuk majd az összeköttetést, valamint egy harmadik, a középső határszakaszon található átkelő, ahol vasúti kapcsolat is van. Célunk, hogy a baráti és szövetséges viszony fizikai értelemben is valódi átjárhatóságot jelentsen.
– A fejlesztések kapcsán fontos megemlíteni a HMDK gazdasági és vidékfejlesztési stratégiáját is, amelynek keretében Vörösmarton újabb projekteket mutattak be. Hogyan értékeli az elmúlt hét évet ennek tükrében?
– A tágabb horvát–magyar kapcsolatrendszer egy különleges, és a szívünkhöz legközelebb álló része a horvátországi magyarok és az anyaország kapcsolata és szövetsége. Az infrastrukturális beruházások is elsősorban ezt a régiót érintették, hiszen az autópálya közvetlen összeköttetést teremtett a magyarok lakta térség és az anyaország között. Schengen révén mára olyan helyzet állt elő, hogy a Drávaszög és Kelet-Szlavónia egyes részei könnyebben elérhetők Budapestről, mint Magyarország bizonyos vidékei. Tehát egy nagyon előnyös helyzetbe került a Kárpát-medencei magyar térképen ez a közösség. Az elmúlt kilenc évben közel tízmilliárd forintnyi fejlesztés valósult meg helyi vállalkozók és gazdálkodók bevonásával, magyar kormányzati támogatással. A cél az volt, hogy javuljanak a gazdasági kilátások, és minél több fiatal érezze úgy: érdemes itt maradni, nem szükséges Budapestre, Zágrábba vagy külföldre költözni a boldogulás érdekében. Ez a régió mindenfajta tekintetben fejlődik, ráadásul magyarországi segítségre is számíthat azon túl, hogy a horvát kormány nagyon korrekt módon, és egyébként a többi szomszédunkhoz képest kimagasló mértékben támogatja a helyi magyar közösség törekvéseit.
– A vörösmarti projektbemutatón Jankovics képviselő úr beszédében elhangzott, hogy ma Horvátországban jó magyarnak lenni, és ehhez többek között azok a beruházások is hozzájárulnak, amelyeket ön is megtekintett. Ön hogyan látja a horvátországi magyarok helyzetét?
– Bár létszámát tekintve kis közösségről van szó, rendkívül jól szervezett, összetartó és ambiciózus közösséget látok. Képesek élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a magyarországi és a zágrábi támogatás kínál. Jelentős intézményfejlesztési és oktatási programokat valósítottak meg, ezres nagyságrendben fogadtak be gazdaságfejlesztési támogatásokat, amelyeket átlátható módon osztottak szét. Sikeresen tudnak forrásokat mozgósítani Budapesten és Zágrábban egyaránt: a magyar házaktól kezdve a kollégiumon át az eszéki magyar középiskoláig számos komoly beruházás valósult meg. Tehát ez egy egyedülálló helyzet, egyedülálló képesség, és Magyarországról csak az elismerés szavaival tudjuk illetni ezen közösséget. Bárcsak minden határon túli magyar kisebbségi közösség ilyen állapotban és ilyen helyzetben lenne! Nem állnak úgy a csillagok mindenhol, hogy végre tudják hajtani azt, amit önök végrehajtottak, és amihez szívből gratulálunk.
– Áprilisban országgyűlési választások lesznek Magyarországon, amelyen a határon túli magyarok is részt vehetnek. Milyen üzenetet fogalmazna meg számukra?
– Nem kell túlzó ígéreteket tennünk, mert az elmúlt évek eredményei önmagukért beszélnek. Ha azt mondjuk, hogy folytatni kívánjuk ezt a munkát, az hiteles vállalás. A kormány nevében felelősséggel tudom ígérni, hogy amennyiben a nemzeti oldal bizalmat kap, a határon túli magyarság támogatása továbbra is prioritás marad. A háborús európai helyzet és a gazdasági nehézségek természetesen befolyásolják a mozgásterünket, de a nemzetben gondolkodás és a nemzeti összetartozás erősítése változatlanul alapelv. Az elmúlt öt-tíz év sikereit alapul véve a jövőben is jelentős eredményeket érhetünk el, ha a választók továbbra is bizalmat szavaznak nekünk.
