Magyarország zágrábi nagykövete, dr. Demcsák Csaba fél éve érkezett meg a fővárosba és kezdte meg négy évre szóló küldetését. Lapunknak adott exkluzív interjújában részletesen beszámolt az elmúlt időszakról, valamint a két ország kapcsolatait érintő aktualitásokról.
Dr. Demcsák Csaba a koronavírus-járvány első hullámának közepén érkezett a földrengés sújtotta horvát fővárosba. Ebből kiindulva első kérdésem is arra vonatkozott, hogy miként élte meg a helyzetet, illetve azóta mi minden történt körülötte.
– Amikor megérkeztem, valóban egy mozgalmas időszakba csöppentem bele, amit ráadásul két hét önizolációval kezdtem. Azóta túl vagyunk egy parlamenti választáson is, amit a helyszínen követhettem végig. Ez mindig nagyon jó lehetőség egy diplomata számára, hiszen így a későbbiekben is jobban átláthatunk bizonyos lépéseket. Úgy látom, hogy egy igencsak stabil kormány alakult most meg, mely minden bizonnyal a kétoldalú kapcsolatokra is kedvezően hat majd. Az előző ciklus alatt is példaértékű volt a két ország kormánya közötti együttműködés, és sok téren jelentős előrelépés történt. A bilaterális kapcsolatokra nézve mindenképpen előny az, hogy a kétoldalú együttműködés szempontjából meghatározó posztokon nem történtek személyi változások a horvát kormányban, így a dolgok gördülékenyebben tudnak továbbra is haladni. A kétoldali viszonyban pedig egy különleges értéket ad az, hogy a horvát parlamenti többségnek részese a horvátországi magyarság parlamenti képviselője, Jankovics Róbert is, aki a magyar kormányzat részéről is teljes körű bizalmat és támogatást élvez – fejtette ki Demcsák Csaba.
„Irigyek rám a kollégák”
– Hogy érzi, milyen hatással van a két ország kapcsolatára az, hogy a jelenlegi horvát külügyminiszter korábban Budapesten volt nagykövet?
– A horvát-magyar kapcsolatokat a mindennapokban nagyban megkönnyíti az a tény, hogy Horvátország jelenlegi külügyminisztere pályafutása során egy mandátumot horvát nagykövetként Budapesten töltött. Ennek köszönhetően bizonyos dolgokat nem kell elmagyaráznunk, hiszen Gordan Grlić Radman miniszter úr nagyon jól ismeri a két ország közötti viszonyokat, és ezért nagykövet kollégáim irigyek is rám. A miniszter úr barátságának egyik jele az is, hogy tavaly az október 23-i nemzeti ünnepi fogadásunkon magyar nyelven köszöntötte a jelenlévőket, szerintem ez sok mindent elmond – mondta a nagykövet.
– Melyek azok a területek, ahol a jövőben szorosabb együttműködésre lehet számítani a két ország között?
– A két ország együttműködésének több olyan főbb iránya van, melyek mentén gondolkozunk. Az egyik ilyen a közlekedés fejlesztése. Mindenképpen javítani kell az összeköttetést a két ország között, ezért fontos a második autópálya-kapcsolat megépítése, mely az M6 sztrádát köti össze Pélmonostornál a horvát autópályákkal – ami egyben az európai V/C közlekedési folyosó része is -, és várhatóan 2023-ra elkészül, de a határ mentén élők életét nagyban megkönnyítené az, ha több kisebb átkelőt is létesítenénk, melyekről már folynak a tárgyalások. A másik fő irányvonal az energetika, melyben nagyon nagy sikert értünk el, hiszen a Krk szigetén létesült cseppfolyós gázlefejtőben jelentős kapacitásokat kötött le két nagy magyar cég is. De említhetném a MOL befektetéseit is az INA-ba, mely a magyar vállalatok által megvalósított legnagyobb egyedi befektetés külföldön – tudtuk meg a nagykövettől, aki megjegyezte, hogy a Magyar Exporthitel Biztosítónak (EXIM Bank) külön 180 millió eurós hitelkerete van a magyar cégek Horvátországba történő beruházásaira – közölte a diplomata, hozzátéve, hogy szerinte az igazi együttműködés ott kezdődik, amikor nem legyőzni akarjuk egymást, hanem megtaláljuk a közös utat.
– A gazdaságon és a közúti összeköttetésen kívül tudtommal jó a kulturális együttműködés is a két ország között. Hogyan látja Ön ezt? Terveznek-e esetleg valamit e téren a jövőben?
– Valóban, kulturális téren is nagyon széles az együttműködés a két nemzet között, sőt engedje meg, hogy megragadjam az alkalmat, és bejelentsem legújabb közös kulturális projektünket, mely egy olyan művészeti kiállítás, ami a horvát-magyar együttélés 800 évét dolgozza fel. A kiállítás horvátországi megnyitója szeptember 24-én lesz Zágrábban, a Klovićevi Dvori galériában. A tárlat anyagát magyar és horvát szakemberek közösen állították össze, és a tervek szerint először a Magyar Nemzeti Múzeumban kellett volna kiállítani őket, ám a járvány miatt végül itt, Zágrábban lesz az „ősbemutatója” – mondta a nagykövet, aki ezúton is arra kér mindenkit, hogy aki teheti, menjen el Zágrábba és nézze meg ezt a csodás kiállítást. Demcsák Csaba továbbá emlékeztetett minket arra, hogy Zrínyi-emlékév van, ezért eme tematikus év kapcsán is szeretnének még szervezni különböző programokat.
– Mit üzen a horvátországi magyaroknak?
– Örömmel látom, hogy a HMDK magyar kormányzati források bevonásával nagymértékben tudta ösztönözni a magyar iskolaválasztást, és több elsős iratkozott ily módon ezen tanintézményekbe. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a magyar kormány odafigyel a horvátországi magyar közösségre, és a támogatások célterületeinek a meghatározására a HMDK és a magyar kormány közös párbeszéde alapján kerül sor. Ezen dialógus nyomán írták ki az elmúlt években több alkalommal is a gazdaságfejlesztési pályázatokat, melyeket az Economica Hungarica Alapítvány bonyolított le. A magyar kormány eltökélt szándéka, hogy ezen pályázati rendszert a jövőben is fenntartsa – zárta mondandóját dr. Demcsák Csaba, a zágrábi magyar külképviselet vezetője.
