Szeptemberben újraindulnak a Hagyományok Háza már jól ismert programjai, tanfolyamai és újra megtelik zenével és tánccal a pompás színházterem is. Az első előadások egyike lesz a Magyar Állami Népi Együttes Tamási Áron műve nyomán készült Idesereglik, ami tovatűnt– Óda az énekes madárhoz című produkciója, ami bár már 2020 őszére elkészült, az együttes a járvány miatt eddig nem tudta bemutatni.
Annak ellenére, hogy az intézmény nyáron sem állt le, hiszen az épület tereit a több mint 2000 alkotást felvonultató nagysikerű Élő Népművészet kiállítás töltötte be, programjaikkal pedig Kárpát-medence szerte lehetett különböző fesztiválokon találkozni a felvidéki Gombaszögi Nyári Tábortól az gyergyói Egyfesztig, a Művészetek Völgyétől a torockói Double Rise-ig, az igazi élet sok más kulturális intézményhez hasonlóan csak most tér vissza a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadóba másfél év után. A 20 éves fennállását ünneplő intézményben úgy készülnek, hogy minden eddig megszokott programot újraindítanak a táncházaktól a szervezett csoportos gyerekfoglalkozásokon keresztül a tanfolyamokig.
A 70 éves Magyar Állami Népi Együttes sűrű nyáron van túl és még sűrűbb őszre készül, bízva abban, hogy minden előadásukat megtudják nézők előtt tartani. Szeptember 17-18-án mutatják be az Idesereglik ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz című, Tamási Áron műve nyomán készült műsorukat. A táncszínjáték az irodalmi mű mai korba helyezett történetén keresztül az örök folklór aktualitásáról szól, a (nép)zenés-(nép)táncos színházi feldolgozásban az autentikus folklór újszerűen, kortársszínházi játékstílussal kerül szerves egységbe.
A néptáncművészet és a kulturális identitás címmel rendeznek konferenciát a színpadi néptáncművészetet járva körül különböző nézőpontokból, nemzetközi kitekintéssel. Szeptemberben a határon túli magyarság jelentős városaiba, Kárpátalján Ungvárra, Erdélyben az Erdélyi Táncháztalálkozó keretén belül Székelyudvarhelyre, valamint Szentegyházára és Marosvásárhelyre viszi el az együttes műsorait. Október végén a tavalyi milánói fellépésük után folytatják Nyugat-Európa kiemelt kulturális fellegváraiba tervezett sorozatuk, idén Londonban mutatják be Liszt-mozaikok című előadásukat. Az esten olyan világhírű művészek működnek közre, mint Alexandre Da Costa hegedűművész és a Royal Filharmonikus Zenekar.
Harmadik alkalommal szervezik meg a Határtalan Táncfőváros című fesztivált, a határon túli hivatásos együttesek seregszemléjén fellép többek között a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Hargita Székely Nemzeti Együttes, a Maros Művészegyüttes és a Háromszék Táncegyüttes. A megszokott családi előadások, népzenei koncertek, ifjúsági programok és táncelőadások mellett egy új koncertsorozatot indítanak olyan jelenkori zeneszerzőket bemutatva, akik pályájuk során a „tiszta forrást” keresték és abból merítettek, érdeklődésük, kíváncsiságuk, zenei képzettségük és nyitottságuk révén képesek voltak új dimenziókba helyezni a népzenét, bátran és hitelesen kialakítva a lehetséges zenei fúziók irányait.
Három kiállítás is nyílik szeptemberben, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban az Ifjú mesterek remekei, amely az idei évre a Népművészet Ifjú Mestere pályázatra beérkező legkiválóbb alkotásokat mutatja be. A Budai Vigadó fotógalériában a 90 éves Timár Sándor – Mesti tiszteletére készült fotókiállítást lesz megtekinthető, a Kallós Zoltán kiállítóteremben pedig a lőrincrévi származású Karsai Zsigmond festőművész és táncos mester előtt tisztelgő, a képzőművészetet és a népművészetet egyszerre megjelenítő kiállítás.
Újra várják az iskolai és óvodai csoportok jelentkezését is néphagyományt bemutató programjaikra, mint a Találkozás a néphagyománnyal vagy a Figurás bérlet. A hosszú évek óta Kárpát-medence szerte népszerű hon- és népismereti levelezőversenye két korcsoportban lehet jelentkezni, az izgalmas egész éven át tartó verseny során a gyerekek játékos feladatokon keresztül ismerkednek meg a magyar népi kultúra gazdag, sokszínű világával, a 2021/22-es tanévben a leány- és legényélettel.
