Szombaton zajlott le a csúzai szüreti mulatság. A délelőtt a hagyományokhoz híven a lovas sportok jegyében telt, délután pedig a néptáncosok vonultak fel és adtak műsort a falu központjában.
Csúzán a szőlőszüret végét már egy évszázaddal ezelőtt is hasonlóképp ünnepelték, mint ma, leglátványosabb része a felvonulás volt. Ezt a hagyományt a honvédő háború után alakult néptáncegyüttes, a Csárdás élesztette fel, mára a falu népünnepélyévé nőtte ki magát.
– A járványhelyzet miatt idén kérdésessé vált a rendezvényünk, örülünk, hogy végül a megtartása mellett döntöttünk, még ha szűkebb keretek között is, mint általában – nyilatkozta lapunknak Fica János, a Csárdás elnöke, a rendezvény főszervezője.
A járványhelyzetre való tekintettel ezúttal nem volt része a programnak a hegyibabfőző-verseny, a délelőtti fogathajtó versenyre pedig csak baranyai résztvevőket hívtak.
Külön kategóriát képezett a hintóval való versenyzés
A lovas versenyekre idén is Fica János ranchán került sor, Csúza Mirkovac felőli határában.
– Nyolc nevező érkezett a helyszínre, akik megmérették magukat a fogathajtásban és a nyergelésben egyaránt. Az idei versenyen egy új kategóriát is bevezettünk, ez pedig a hintós verseny, tudomásom szerint Baranyában ilyen még nem volt. Mi a hagyományokat követjük, ezért természetesen itt vannak a szekerek is, de külföldön ezekkel már nem kocsiznak, hiszen a hintó sokkal kényelmesebb és könnyebb vele manőverezni, ezáltal gyorsabb is – állítja Fica.
A versenyszámokat népes nézőközönség izgulta végig a pálya mellett felállított pavilonok alatt, a program egész délelőtt tartott.
Délután vette kezdetét a folklórprogram
A tánccsoportok a művelődési háztól vonultak fel az Ács Gedeon térig, ahol körcsárdást jártak a Kurel Goran és Keresztes József alkotta zenekar muzsikájára.
A táncosokat ezúttal is a bíró és a bíróné vezette, ezeket a szerepeket Pinkert János és Varga Vivien töltötték be.
– Csak idén csatlakoztam a Csárdáshoz, éppen ezért hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy rögtön az első évben bíróné lehetek a párommal a szüreti fesztiválon – mondta lapunknak Varga Vivien, hozzátéve, a néptánc azelőtt se állt távol tőle, Laskón kezdte „pályafutását”. Örül, hogy része lehet a Csárdás csapatának, amelyben „családtagként” fogadták.
Párjától, Pinkert Jánostól, aki a kezdetektől fogva tagja a táncegyüttesnek, megtudtuk, a bírónak és bírónének eredetileg nem csak annyi a feladata, hogy vezessék a menetet. Régen a csúzai szüreti mulatság részét képezte a „lopás” hagyománya is. A bálozók az előre elkészített ajándékok közül elcsenhettek néhányat, ám ha a csőszök – a népviseletbe öltözött szervezők – nyakon csípték őket, a bíró és bíróné elé vitték, akik jelképes büntetést szabtak ki rájuk.
A hagyomány ezen részét idén nem elevenítették fel, a program rövid zenés mulatsággal zárult, de előtte még a résztvevő néptáncegyüttesek – a csúzaiakon kívül dályhegyi és kiskőszegi táncosaink – léptek színpadra koreográfiáikkal a tűzoltóotthon udvarában.
A műsort Matijević Olivér, a HMDK ügyvezető elnöke nyitotta meg köszöntőjével.
– A járványhelyzet sajnos megnehezíti a hagyományőrzést, a kultúra ápolását, hiszen kevés lehetőségünk van rendezvényeket szervezni, és népi tánccsoportjaink sem olyan rendszerességgel próbálnak, mint általában. Örülünk, hogy a csúzaiak a járványügyi szabályoknak megfelelően mégis tető alá hozták ezt a szép rendezvényt, melyre összejött a falu apraja-nagyja, a szervezőknek pedig csak gratulálni tudok – mondta Matijević Olivér.
Hangsúlyozta, a csúzaiak a jövőben is számíthatnak a HMDK támogatására. Az érdekvédelmi szervezet által vásárolt új közösségi épület, a Kossuth-ház is azt a célt szolgálja, hogy a falu lakosai még magasabb színvonalon űzhessék a hagyományőrző, nemzetmegtartó tevékenységet.
A csúzai szüreti fesztivál a zágrábi Kisebbségi Tanács támogatásával valósult meg.
