A korai idegennyelv-tanulás nem megterhelő a gyerekek számára. Játékos formában történik, a gyerek korának megfelelő tevékenységbe ágyazottan jelenik meg, szinte észre sem veszik, hogy tanulnak.
Horvátországi magyarként természetes, hogy anyanyelvünk mellett gyerekkorunktól fogva használjuk az állam nyelvét is. Még inkább igaz ez a vegyes házasságból született gyerekek esetében, akik egyszerre két nyelvet sajátítanak el anyanyelvi szinten.
Egyértelmű, hogy a két- vagy többnyelvűségből csak előny származik – erről már többször írtunk lapunkban. Egyrészt a tanulmányok, a pályaválasztás, majd a munkakeresés során, másrészt a több nyelvet beszélő ember szélesebb látókörrel rendelkezhet. A nyelvismeret gazdasági tőkét jelent a munkaerőpiacon, de kulturális, szociális tőkeként is értékelhető.
Az idegennyelv-tanulást a diákok régebben az általános iskola 4. vagy 5. osztályában kezdték. Ma a gyerekek viszont már első osztályban ismerkednek valamelyik „világnyelvvel”, melyhez negyedik osztályban még egy idegen nyelvet felvehetnek.
– A Vörösmarti Általános Iskola magyar tagozatán a német az ún. első idegen nyelv, mely része az első osztályos tananyagnak. Negyedik osztályban emellé az angolt is felvehetik, ez viszont már fakultatív – magyarázta Dobó Klára, a Vörösmarti Általános Iskola csúzai tagozati iskolájának tanára.
Bár nem kötelező, a gyerekek többségét mégis beíratják a második idegen nyelvre is. A tapasztalatok pozitívak mind az első, mind a második idegen nyelv esetében. A fiatalabb korosztály fogékonyabb a nyelvtanulásra, nem jelent túl nagy megterhelést számukra.
– A magyar gyerekekre valamivel nagyobb teher nehezedik, mivel számukra a horvát is idegen nyelvnek számít. De nem állítunk szigorú követelményeket a gyerekek elé. Első osztályban inkább játékos formában ismertetjük a gyerekekkel az alapvető fogalmakat, az elsős tankönyvek is ennek megfelelően vannak kialakítva – mondta el lapunknak Sipos Vég Gabriella, aki Sepsén, Újbezdánban és Vörösmarton tanít angolt a gyerekeknek.
Hozzátette, a nyelvtanulás – más tantárgyakhoz hasonlóan – nem egyformán fekszik minden gyereknek, de az a tapasztalata, hogy előnyben részesülnek azok a gyerekek, akik már első osztálytól tanulják az adott idegen nyelvet azokkal szemben, akik negyediktől ismerkednek vele.
Ezenkívül – tette hozzá – a fiatalabb korosztály könnyebben tud „utánozni”, jobban elsajátítja az idegen nyelv kiejtését is.
Pozitív példa
A korai nyelvtanulás előnyeit pozitív példák is bizonyítják. A kis létszámú csúzai általános iskolában is több olyan gyerek van, akiknek már jól megy az idegen nyelv.
Pinkert Ilona kislánya, Anna nyolcéves, így még csak az első idegen nyelvet tanulja a csúzai iskola magyar tagozatán, a németet. Eddig kitűnő osztályzatai vannak, ráadásul a magyaron kívül anyanyelvi szinten beszél horvátul, de az angollal is szépen halad, melyet még az iskolában nem tanul.
Ilona elmondta, otthon csak magyarul beszélnek, ezt fontosnak tartja. De kislánya több gyerektársával is horvátul beszél – ennek köszönhetően 8 évesen, magyar óvoda után, magyar tannyelvű általános iskola kisdiákjaként nincs gondja az államnyelvvel. Ráadásul most már az angol is megy neki, szinte rejtély a szülőknek, hogy hol, hogyan sajátította el a nyelvet.
– Akkor figyeltem föl rá, hogy milyen jól megy Annának az angol, amikor egy alkalommal angolul sorolta fel nekem a szivárvány színeit, és le is fordította magyarra, amit mondott. Ma már ő segít lefordítani, ha nem értem az angol nyelvű kiírást a mobiltelefonomon – mondta Ilona.
Hozzátette, Anna nyelvismerete mégsem akkora titok. Mindig az angol nyelvű rajzfilmcsatornákat nézte. A gyerekműsorok között van több angol nyelvfejlesztő program is, amik sokat segítettek neki a nyelv elsajátításában. Ma már ha angol nyelvű filmet néznek, a család legkisebb tagjának nincs szüksége a feliratra, de volt rá példa, hogy csak angolul beszélő ausztrál vendég érkezett egy ismerősükhöz, és Anna tolmácsolt.
Nem kérdés, hogy negyedik osztályos korában járni fog-e a második idegen nyelvre, s az eddigi tudásszintje azt mutatja, nem is lesz majd nehéz dolga.
A több nyelvet beszélő gyerekek nem csak nyelvi készségeiket tekintve fejlettebbek egynyelvű társaiknál. Gondolkodásuk rugalmasabb, asszociációkra alkalmasabb lesz. Az idegen nyelvet beszélő gyereknek a kulturális horizontja is tágabb, és valószínűleg pozitív attitűd alakul ki benne mind a nyelv, mind az azt beszélők iránt.
