Az utóbbi időben egyre több panasz érkezik szerkesztőségünkbe, hogy újságunk késve vagy néha egyáltalán nem érkezik meg olvasóinkhoz. Utánajártunk kicsit a dolognak.
A Horvát Posta a szerződés szerint az újságot a feladástól számított 5 munkanapon belül szállítja ki. Ideális esetben ez úgy néz ki, hogy a csütörtökön postázott lapot az eszéki olvasóink még pénteken megkapják, míg a drávaszögiek és a szlavóniaiak hétfőn vehetik kezükbe a hetilapot, az ország távolabbi részeiben élő olvasóink pedig kedden. Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a gyakorlatban egyáltalán nem így működik.
Sokszor előfordul, hogy akár több mint egy hét késéssel érkezik meg újságunk az alig pár kilométerre lévő Bellyére, de a helyzet hasonló Hercegszőlősön és Karancson is. Utóbbi helységekben volt olyan is, hogy a postás egyik olvasónkhoz kivitte az újságot, míg a szomszédja három nappal később kapta meg. Olyan panaszt is hallottunk, hogy a postások az úgymond tömeges kézbesítést preferálják. Ez annyit jelent, hogy egy adott, távolabb eső utcába például csak akkor kézbesítenek, amikor összegyűlik egy „megfelelő” mennyiségű küldemény…
A problémával megkerestük a postai illetékeseket is, akik azzal védekeznek, hogy az esetek túlnyomó többségében betartják az öt munkanapot, és a szabad kapacitásaik függvényében dől el, hogy az adott újságot két vagy öt napon belül kapja-e meg az olvasó, de igyekeznek mindent megtenni, hogy időben kézbesítsék a küldeményeket.
Csúza: jól „elintézték”
Csúzán Képesünkkel nincs gond, mert saját kézbesítőnk viszi házról házra a lapot. Annál nagyobb probléma, hogy hat éve bezárt az ottani postahivatal. Egy korábbi tervezett bezárást sikerült megakadályozni.
– Amikor kiderült, hogy ismét ez a veszély fenyeget, a falu vezetésének felajánlottam, hogy ha szükséges, házról házra járok és aláírásokat gyűjtök. Azt a választ kaptam, hogy nem lesz rá szükség, majd ők elintézik – emlékezik vissza Pinkert Ida asszony, a helyi nőszervezet elnöke.
Hát ők és a MESZ-es járási vezető jól elintézték, 107 év után lakat került a postahivatalra, ami nagyon megnehezítette és nehezíti azóta is a csúzaiak életét, főleg az idősekét. Ahhoz, hogy számlát fizethessenek be, pénzt kellene adniuk a postásnak, akiket elég gyakran váltogatnak, és aki(ke)t nem is ismernek. Az emberek bizalmatlanok, és ez érthető is. Ez a helyzet abban az esetben is, ha rá kellene bízniuk a bankkártyájukat a postásra, hogy ő vegye fel a pénzt, hiszen „természetesen” bankautomata sincs sem a faluban, sem a vele összeépült Vörösmarton.
Vagy nincs más hátra, autózniuk kell, illetve akinek nincs kocsija, annak fuvart kell fogadnia, vagy rá kell szánnia egy napot a buszozásra, hiszen az összeköttetés nagyon rossz. A csúzai postahivatal már reggel 7 órától nyitva volt, így a munkába igyekvők időben elintézhették dolgaikat. A hercegszőlősi hivatal azonban „természetesen” csak 8 órától tart nyitva…
