A pusztákon található ipari és gazdasági épületek, területek újrahasznosításának a lehetőségeit vitatták meg a múlt héten az eszéki építészeti egyetemen.
A 18-19. században a nagyobb mezőgazdasági egységek létrehozásával alakultak ki a puszták. Baranya vármegyében az akkor virágzó Bellye uradalomnak sok munkáskézre volt szüksége, a távolabbi vidékekről érkezetteknek házakat építettek. Falusi jellegű települések alakultak így ki, ahol iskolák, boltok és egyéb közösségi épületek is működtek. A Bellyének 15 ilyen pusztája volt.
A Ne romboljátok le a régi Baranyát! elnevezésű csoport nevében felszólaló szerint ezeket a pusztákat jó tervekkel és elegendő pénzzel meg lehetne menteni, és például turisztikai célokra átalakítani.
A vitaindítóban három jó példát is bemutattak. A Verőce-Dráva menti megyében található 40 hektáros Višnjicapuszta egy elhagyatott területből mára egy turisták által látogatott, felkapott hely lett. Ugyanilyen jó példa a Kopácsi-rét közelében található Zlatna Greda-i puszta (Bokroshátpuszta), amelyen egy ökoközpontot alakított ki az Eszéki Zöldek Természetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesület, és amely egy, a 19. század második felében épült objektumban található. A hosztel típusú szálláson 46 személyt tudnak elhelyezni, étterem is működik, de különböző természetismereti programokat is kínálnak kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Egy éve pedig az adrenalinvadászoknak is kedveznek a környék első kalandparkjával.
Magyarországi példaként a mohácsi Szent Miklós Vízi- és Taposómalom felújítási folyamatát Bugarszki Norbert, az objektum tulajdonosa mutatta be.
– Tíz éve dolgozunk a malom felújításán. Előfordul, hogy bizonyos helyzetek kilátástalannak tűnnek, bizonyos épületeket nem biztos, hogy meg lehet menteni, és kérdéses, hogy fel lehet-e ruházni megfelelő tartalommal, fenntartható lesz-e a későbbiekben. A mai tanácskozás szervezői úgy gondolták, erre jó példa lehet a mohácsi malom megújulása, amelyről senki nem hitte, hogy újjá tud éledni – nyilatkozta Bugarszki Norbert.
Az eseményen bemutatkoztak a pécsi Labor egyesület képviselői is, ők többek között arról is beszéltek, hogy mit lehet elérni, ha több szakember együttműködik, összefog egy ilyen projekt érdekében.
Szuhay Márton a Laborral kapcsolatban elmondta, egy szövetkezetről van szó, amely elsősorban kulturális események szervezésével foglalkozik, a tervezéstől a kivitelezésig több ember munkája is megjelenik.
– 2015 elején megnyitottuk Szabadkikötőre keresztelt közösségi terünket. Olyan irányba mentünk, amerre hívtak minket, így kötöttünk ki több fesztiválon, ahol elsősorban egyedi tervek alapján építünk olyan építményeket, amelyek kiszolgálják a fesztivált, színpadokat, lelátókat, közösségi tereket, olyan helyeket, ahol emberek találkoznak művészekkel, fellépőkkel akár hagyományos koncert keretében, akár extravagánsabb módon – fejtette ki Szuhay Márton, aki hozzátette azt is, hogy a drávaszögi pusztákkal kapcsolatosan pedig egy közös gondolkodás kezdődött el arról, hogy gazdasági, turisztikai jellegű, kulturális funkcióval vagy akár ökogazdaságival lássák el a pusztulóban lévő gazdasági épületegyütteseket.
A szándék tehát megvan, nincs okunk kételkedni abban, hogy a tervek is jók, és remélhetőleg az anyagiak is rendelkezésre fognak majd állni.
