A Zágrábi Gazdasági Intézet (EIZ) legfrissebb felmérése szerint ma Horvátországban minden ötödik gyermek hosszú ideig szegénységben él, ebből minden második alacsony szakképzettségű szülők gyermeke.
Az Európai Unió egészét tekintve a gyerekek és fiatalkorúak helyzete csak Romániában és Bulgáriában rosszabb, mint Horvátországban – olvasható a jelentésben.
A felmérésben részt vevő családok 60 százaléka – akiknek éves jövedelme nem haladja meg a 5800 eurót – nem tudja időben kifizetni a rezsit. A városokban rosszabb a helyzet, mint vidéken. Az elszegényedést jelzi, hogy gyakran a közműszolgáltatásokat kapcsolják ki először a háztartásokban, a vizet, az áramot és a telefont.
A kutatás eredménye szerint ezen családok egyötödében valaki éhesen megy aludni, a legtöbb esetben a szülők. A horvát családok 25 százaléka nem tudja biztosítani gyermekei számára a saját ágyat, 10 százaléka a napi háromszori étkezést, 30 százaléka pedig a gyümölcsöt és a friss zöldségeket.
A kutatók szerint ezek a fiatalkorúak szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élnek, és nagyon kevés esély van arra, hogy jó iskolába járjanak és színvonalas oktatásban részesüljenek, pedig ez jövőjük szempontjából elengedhetetlen.
A megoldás kulcsa a szociális munkások hatáskörének növelésében, a minden család számára elérhető családi pótlék bevezetésében, a veszélyeztetett csoportok számára kivételes esetekben egyszeri segélynyújtás lehetőségében és a szociális helyzet alapján kiosztott ösztöndíjakban van.
Horvátországban csak az alacsony jövedelmű családok – amelyeknek a havi egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az 1663 kúnát – részesülnek családi pótlékban, gyermekenként átlagosan 350 kúnát kapnak. A kormány azt tervezi, hogy 2018-tól minden gyermekes család számára családi pótlékot biztosít, függetlenül attól, mekkora jövedelemmel rendelkezik.
Marin Strmota demográfiai államtitkár korábban a sajtónak úgy nyilatkozott: a családi pótlék a jövőben nem lehet szociális segély, mint ahogy ma az (hanem alanyi jogon járna).
A Večernji list című horvát napilap korábban arról cikkezett, hogy más országok kormányai milyen összegben támogatják a gyermekes családokat.
Ausztriában ez az összeg 111 és 162, Belgiumban 136 és 315, Franciaországban 129 és 463, Luxemburgban 185 és 800 euró között mozog, míg Írországban egységesen 140 euró jár egy gyermek után. A legtöbb országban 18 éves kor a felső határ a családi pótlék folyósításában, de van, ahol az egyetemi évek alatt is jár a juttatás (az említett országok közül Belgiumban, Ausztriában és Írországban) – írta a lap.
Horvátországban demográfiai szakértők rámutattak, hogy a születések száma 20 ezer fővel csökken évente, és ha ehhez hozzáadjuk az elvándorlók számát, akkor 50-60 ezer emberrel fogyatkozik évente a népesség. A 2016 októberében megalakult új horvát kormány ezért demográfiai, jóléti és ifjúsági minisztériumot hozott létre, hogy megoldást találjon az egyre súlyosabb méreteket öltő demográfiai és szociális problémákra.
