Múlt hétfőn emlékeztünk meg Bonet Istvánról a csúzai katolikus temetőben, ahol egy ima és mécsesgyújtás kíséretében felelevenítettük a hozzá fűződő emlékeket.
Nemcsak ezen az egy napon emlékezünk Bonet Istvánra, hanem az év sok más pillanatában is eszünkbe jut egy-egy esemény kapcsán, hiszen oly sok mindenben volt jelen, ami Csúza társadalmi életével kapcsolatos.
– Talán az állandó jókedv, ami legelőször az eszünkbe jut vele kapcsolatban, mellyel másokat is hangulatba hozott. Végigtáncolta a bálokat, a szüreti mulatságból sem maradt ki soha – emlékezett vissza Pinkert Ida asszony, eszünkbe juttatva a szüreti nap délutáni néptáncos felvonulásait, melyen a felnőtt lovasok között vonult Bonet kisfia is saját pónilován. Ő volt számára a legfontosabb, de családján kívül a falusi emberek iránt is szeretettel viseltetett.
Mindig lehetett rá számítani, ha a közösségnek szüksége volt rá. Mikor Csúza a testvértelepülésétől, Egerágtól gömbkőriseket kapott ajándékba, neki köszönhetően kerültek a fák Magyarországról Csúzára.
– Az akkori Pariter mezőgazdasági szövetkezetnek is sokat segített azzal, hogy gyakran csekély fizetség vagy tankolás ellenében szállított árut – tette hozzá Kozár József.
Felejthetetlenek voltak a Vince-napok is, melyeket kint, a szőlőben tartott, és amelyeken egerági vendégek is szívesen vettek részt.
De sokat tett a csúzai ifjúságért is – a húsvéti locsolkodás alkalmával Fica János mellett ő is szállította a fiatalokat háztól házig, faluról falura, hiszen nemcsak a csúzai lányokat locsolták meg, hanem Vörösmartra és Sepsére is átkocsiztak. Ő biztosította az újévi tűzijátékot az ifjúságnak, melyből, fiatalos lendületével, nem is lógott ki.
Törődött a fiatalokkal, a csúzaiakkal, de a horvátországi magyarság sorsa sem hagyta hidegen. Tenni akarásával érdemelte ki, hogy nemzettársai járási tanácsnokká választották, de éveken keresztül volt a HMDK tagja is.
Már hat éve annak, hogy Pityu nincs közöttünk. Negyvennégy éves volt, amikor 2010-ben Ausztriában baleset érte. Családja és barátai ma is gyászolják, de tágabb környezetében, szülőfaluja közösségi életében is hatalmas űrt hagyott.
