Az újbezdáni Ružić család olyan kulent készít, melyre a vegetáriánusok sem mondhatnak nemet. A hagyományos sertéskulenhez használt fűszerekkel ízesítik az innovatív ételspecialitást, csupán annyi a különbség, hogy hús helyett sajt képezi a fő hozzávalót, melyet szintén maguk készítenek.
Szlavóniában és Baranyában a disznó az „állatok királya”, a belőle készült füstölt hústermékek gasztronómiánk legfontosabb elemeit képezik. A kolbász, kulen, gömböc, sonka, szalonna szerves része az étkezésünknek, akárcsak a mindennapi kenyér, s erről még az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) sem tud lebeszélni minket.
A füstölt húskészítmények sokak fantáziáját beindítják, innovációra késztetik. Nemrég írtunk a csúzai Pinkert Ákosról, aki a hagyományos sertés helyett nyúlhúsból készít kolbászt, s ötletét senki sem vitatta eddig, aki megízlelte.
Egy újbezdáni családi gazdaságban pedig a kulen ihletett egy olyan ételkülönlegességet, melyet még a vegetáriánusok sem utasíthatnak vissza.
Ružić Piroskának támadt az ötlete, hogy sajtból készít kulent, gyakorlatilag ugyanazzal az eljárással, mint ahogy a sertéskulen is készül.
– A sajtkulenhez ugyanazok a hozzávalók szükségesek, mint a hagyományos kulenhez, csak annyi a különbség, hogy hús helyett sajt képezi a legfőbb hozzávalót – mondja Piroska.
A sajtból készült kulen hozzávalói: erős és édes paprika, bors, só, fokhagyma, és persze a sajt, melyet szintén Ružićék készítenek.
Miután végeztek a sajtkulen töltésével, a következő lépés a füstölés, utána még néhány napot száradnia kell fogyasztás előtt.
– Egyre gyakrabban találkozom emberekkel, főként fiatalokkal, akik, ki tudja, milyen okból, nem fogyasztanak húst. Mi nem tartozunk közéjük, a füstölőnkben sertés húskészítmények is lógnak, de a tejtermékeket is kedveljük, így jó ötletnek tűnt a sajtkulen. Mostanra bebizonyosodott, hogy az ötlet kitűnő volt – közli Piroska, hozzátéve, ezt azok is megerősítik, akik kipróbálták, mindenki elégedetten kóstolta a készítményt.
A sajtkulent többéves sajtkészítői tapasztalat előzte meg
A sajtkulen készítésének titka a sajtkészítés módjában rejlik, melyben Piroska az évek során jókora tapasztalatra tett szert. Többféle ízben készíti termékeit, minden évszakban a hagyományos és a füstölt sajt mellett az idényre meghatározó ízű sajtokat is készít.
A sajtkészítéssel azután kezdett foglalkozni, hogy egyszer az eszéki piacon megkóstolta az ízesített sajtokat. Aztán ő is készített, a rokonoknak is vitt belőle, és mindenkinek tetszett, ahogy most a sajtkulen is. A sajtok készítésénél nem használ semmiféle adalékot, mert fontosnak tartja a minőséget. Az évek során a sajtkészítés mesterévé vált, sajtkülönlegességei Horvátország-szerte ismertek. Piroska egy országos versenyen a sajtjaival két arany- és egy ezüstérmet érdemelt ki.
Kérdésemre elmondta, a sajtkulent is szeretné bemutatni gasztronómiai rendezvényen, ilyen esemény lesz hamarosan a kácsfalusi (Jagodnjak) kulen-fesztivál. Mivel sajtkulenról van szó, a készítmény mind a sajt-, mind a kulenkóstolón megállhatja a helyét.
Az állattenyésztés rossz feltételei gazdaságukra is kihatnak
Ružićék már több mint húsz éve foglalkoznak tejtermeléssel. Jelenleg 10 fejőstehenük van, ezenkívül borjaik és hízómarháik is. Napi 200 liter tejet termelnek, s amiből nem készítenek sajtot és túrót, azt a Bellye Rt. veszi át tőlük.
Piroska elmondta, az állattenyésztés sajnos rossz irányt vett Horvátországban, az a tapasztalatuk, hogy napról napra nehezebb fenntartani a gazdaságot. Újbezdánban, ahol nagy hagyománya van az állattenyésztésnek, ma már csak négy családi gazdaságban foglalkoznak tejtermeléssel. Piroska és férje viszont egyelőre nem adják föl. Nemrég még két fiuk is részt vett a családi vállalkozásban, de az állattenyésztés rossz feltételei miatt más jövedelemforrás után néztek. Az egyik kamionsofőr, a másik jelenleg lakatosmunkát végez, de tervezi, hogy visszatér a mezőgazdasághoz.
