Magyarország és a világ magyarsága elvesztette a 20. századot, ezért közös feladatuk, hogy együtt lehessenek a 21. század nyertesei – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten, a Rákóczi Szövetség Középiskolás Vezető Fórumán.
Gulyás Gergely mintegy hatszáz Kárpát-medencei diák és tanár előtt elmondott köszöntőjét úgy kezdte, ritkán lehet ennyi magyar fiatalt együtt látni. Kifejtette, az idei év számtalan megemlékezésre ad alkalmat, hiszen egyszerre lehet arra emlékezni, hogy a térségben 30 éve élhetnek szabadon az emberek, és arra is, hogy az ország 100 évvel ezelőtt elvesztette területének kétharmadát.
„Rajtunk múlik, hogy a világ magyarsága milyen mértékben tart össze, milyen a számaránya és milyen jövőt tervez magának” – fogalmazott.
A miniszter köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, hangsúlyozva, hogy a magyar fiatalok határokon átnyúló kapcsolatrendszerének segítésével olyan kapcsolatok létrejöttéhez járul hozzá, amelyek sikeressé tehetik a magyarságot.
Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy a kormány a száz évvel ezelőtti „trianoni békediktátum” kilencvenedik évfordulóján, vagyis 2010-ben fogadtatta el a parlamentben a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt, amelynek célja, hogy a magyarság a maga javára tudja fordítani nehéz helyzetét.
Kiemelte, Trianont követően a határon túli magyarságnak rendkívül megerősödött az életösztöne, aminek köszönhetően száz év után is meg tudott maradni, és a határokon túl továbbra is sokan járnak magyar iskolákba.
A magyar állam ma már elég erős ahhoz, hogy ezt támogassa, és vannak olyan valóban fontos társadalmi hivatással rendelkező civil szervezetek – mint például a Rákóczi Szövetség -, amelyek segítik a világ fiatal magyarságának találkozását – mondta.
Gulyás Gergely aláhúzta, hogy az elmúlt tíz évben nagy előrelépés történt a magyar-magyar összetartásban, Trianon után 90 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra közjogi kötelék jöhessen létre a határon túli magyarság és a magyar állam között az állampolgárság felvételének lehetőségével.
Hangsúlyozta, a kabinet büszkén számolhat be arról, hogy mintegy 1,1 millió magyar élt az állampolgárság felvételének lehetőségével. A kormány azért is örül ennek, mert sokáig nemcsak a magyar állampolgárság megszerzése, hanem a magyarok közötti kapcsolattartás is lehetetlen volt: 1990 előtt ugyanis sokaknak kettős elnyomottságot kellett átélniük, hiszen a kisebbséghez tartozás mellett a kommunista diktatúrát is el kellett szenvedniük – fejtette ki.
A miniszter úgy fogalmazott, az „újra egyesülő Európával nagyon sok gondunk, bajunk, vitánk van, de azt nem lehet elvitatni, hogy az Európai Unióhoz való tartozás és csatlakozás a határok légiessé válásával járt együtt”.
A magyar kormány ezért is támogatja Románia csatlakozását a Schengeni Egyezményhez, és tesz meg mindent azért, hogy Szerbia is a lehető leggyorsabban az EU tagja lehessen – mondta.
