Földrengés rázta meg Zágrábot vasárnap

0
32

Erős, a Richter-skála szerint 5,3-as magnitúdójú földrengés rázta meg vasárnap hajnalban, fél hét előtt néhány perccel a fővárost. A földrengésben többen megsérültek, valamint jelentős anyagi károk keletkeztek. Magyarország felajánlotta segítségét.

Az egész Zágrábot megrázó földrengés epicentruma a hétszázezres nagyvárostól hét kilométerre északra volt, tíz kilométeres mélységben. A durva rengést fél órával később újabb követte: hét óra egy perckor egy 5-ös rengést mértek. Újabb fél óra elteltével egy harmadik, 3,7-es erősségű rengés is volt.

Az első földmozgás nagyjából tíz másodpercig tartott, az emberek az utcákra menekültek. A helyiek arról számoltak be, hogy a rengések miatt polcok, csillárok, különféle tárgyak estek le lakásaikban, a város több részén megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás is. A rengés nemcsak a fővárosban, hanem annak térségében is jelentős károkat okozott. Egyes épületek súlyosan megrongálódtak, az utcákon helyenként vastagon álló törmelék keletkezett, még a város egyik szimbólumának számító katedrális, a Mária Mennybemenetele Székesegyház is megsérült. A házakról lezúduló törmelék több helyen parkoló autókat tört össze.

A zágrábi rengéshez hasonló 5,3-as földmozgások közepesen ritkák, évente nagyjából 800-at regisztrálnak különböző mélységekben, 5-6 magnitúdójú földrengésből (4-5 közöttiből évente átlagosan több mint hatezer van, 6-7 közöttiből csak nagyjából száz). Az ilyen rengéseknél a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek. Térségünkben egyébként a földrengések által legveszélyeztetettebb tájegység Zágráb és környéke, itt átlagosan 150 évente történik egy-egy nagyobb földmozgás.

A magyar kormány felajánlotta segítségét

A károkat és sérüléseket okozó zágrábi földrengés után Orbán Viktor miniszterelnök szolidaritásáról biztosította Andrej Plenković horvát kormányfőt, és felajánlotta Magyarország segítségét. Levelében Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „sajnálattal értesültem a Horvátországot és annak fővárosát sújtó természeti csapásról. Fontosnak tartom, hogy ezekben az embert próbáló időkben Közép-Európa nemzetei minden lehetséges módon kifejezésre juttassák egymás iránti szolidaritásukat. A magyar emberek nevében szeretném ezúton kifejezni együttérzésemet, és felajánlani Magyarország segítségét”.

Kövér László házelnök Gordan Jandroković horvát kollégájának írt táviratában segítséget ajánlott a földrengés sújtotta Horvátországnak. Kövér azt írta, megrendüléssel értesült a Zágrábot és környékét sújtó földrengésről. Őszinte együttérzését fejezte ki, hogy „a már járványügyi veszélyhelyzetben élő horvát polgároknak e félelmetes természeti helyzettel kellett szembenéznie”. A házelnök maga és az Országgyűlés nevében biztosította a horvát házelnököt és a horvát szábort arról, hogy Magyarország ebben a nehéz időszakban kész segítséget nyújtani.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Facebook-bejegyzésében reagált a zágrábi eseményekre. A tárcavezető azt írta: a sérülteknek mielőbbi felépülést kívánunk. Az újjáépítésben Horvátország számíthat a segítségünkre – tette hozzá.

A zágrábi adysok is érintettek

A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör Martić utca 8. szám alatti székházának helyiségeiben is kárt tett a földrengés. A nagyterem mennyezete megrepedt, a polcok ledőltek. Az épület felsőbb emeletei, ahol lakások találhatók, lakhatatlanná váltak. Az egyesület tagjai jól vannak, személyi sérülést nem szenvedett senki.

– A földrengés álmomban ért, ahogy sok más zágrábit is. Nagyon ijesztő volt, felriadtam a szekrények és a polcok rázkódására – mondta Szekeres Péter, a Zágrábi Magyar Kisebbségi Önkormányzat titkára. Szekeres azt is elmondta, mérnökként úgy látja, hogy azok az épületek rongálódtak meg, melyek az 1900-as évek első felében épültek, a modernebb házakról csak a díszítőelemek estek le.

Horvátországban az egyik legsúlyosabb, 7,6-os erősségű földrengés 350 éve, 1667. április 6-án volt, méghozzá Dubrovnikban, és majdnem az egész várost elpusztította. A lakosság fele, mintegy 3000 ember vesztette életétét. Egy 6,3-as erősségű földrengés 1880-ban Zágrábot is súlyosan érintette. Az ezt követő egy évben 185 utórengést jegyeztek fel a fővárosban, a lakosság egy része Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjére, Ljubljanába és Triesztbe települt át.