Marčit Magdolna mindig fontos szerepet töltött be Haraszti kulturális és társadalmi életében. Irodalmi munkásságát a szélesebb közönség nem ismerte verseskötete megjelenéséig. Készülőben van következő versgyűjteménye, ezenkívül faluja múltbéli történéseit, népéletének jellemzőit is papírra veti, mellyel a magyar identitást erősítené a haraszti fiatalokban.
Magdolna Harasztiban született és él a mai napig. 1965 óta aktívan részt vesz faluja kulturális és társadalmi életében. A közösségi munkát nyugdíjba vonulása után sem hagyta abba, ma is kiveszi a részét a rendezvények, programok szervezéséből.
Már fiatal korában is írt verseket, melyekből nyomtatásban 2015-ben jelent meg válogatás a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége kiadásában. Költeményeinek témái a hazaszeretet, a honvédő háború, a szerelem, de a gyűjteményben olvashatók gyerekversek és más egyéb témájú írások is.
Magdolnától megtudtuk, költői pályája alkalmi versek írásával kezdődött.
– Eleinte születésnap alkalmából köszöntöttem saját verssel ismerőseimet, családtagjaimat, aztán rájöttem, hogy van hozzá tehetségem, és komolyabban is foglalkozhatnék vele – mondta Magdolna.
Később benevezett egy eszéki amatőr versíró versenyre, hogy megismerje mások véleményét.
Őt tartották a legjobbnak a benevezettek között, ami további írásra ösztönözte.
Verseit ekkor még az íróasztalfiókjának írta, a kiadáshoz anyagi támogatásra lett volna szüksége.
– A HMDK a segítségemre sietett, az pedig külön öröm volt számomra, hogy pont a születésnapomon jelentek meg a verseim – nyilatkozta lapunknak a haraszti tollforgató.
Most is ír verseket, melyek a harmadik füzetbe kerülnek majd. Eddig kb. negyven új költeménye vár a megjelenésre, de ennél többet szeretne a következő csokorba tenni.
Kiadásra váró verseinek a témái még vegyesebbek lesznek, mint mondta, minden korosztály megtalálja benne az érdeklődésének megfelelőt.
Papírra veti szülőfaluja múltját is
Verseiben elsősorban saját érzelmeit fogalmazza meg, de a költészet mellett még egy nagyszabású írói munkán dolgozik – megörökíti faluja múltbéli történéseit.
– Tudtommal eddig nem született összefoglaló írás Haraszti történetéről, munkámmal ezt a hiányt szeretném pótolni – tudtuk meg Magdolnától.
Foglalkozik faluja vallási, kulturális és sportéletével, gazdaságával, oktatásával, ír a haraszti nőegyletről, tűzoltóságról, s a témákhoz bőséges archív fényképgyűjteményét is csatolja. Az anyagot Harasztin kívül a budapesti, zágrábi és eszéki archívumokban gyűjtötte. Könyvét ebben az évben szeretné kiadni.
A honfoglalás kori magyar településen egykoron sokszínű, változatos volt a magyar népélet. Ma már egyre kevesebben beszélnek magyarul, s csak kemény munka árán tudják fenntartani a magyar hagyományt és kultúrát a faluban. Magdolnának is, noha mindkét szülője és nagyszülei is magyarok voltak, mára megkopott a magyar nyelvtudása.
– 1947-ben születtem, iskolás koromban Lacházán nem volt magyar anyanyelvápolás, s akik alsóban magyarul tanultak is, ötödiktől horvát nyelven voltak kénytelenek folytatni az iskolát – mondta Magdolna.
Úgy véli, az anyanyelven történő oktatás hiánya nagyban hozzájárult a falu lakosságának identitásvesztéséhez. Az is Haraszti történetének az összefoglalására ösztönzi, hogy írásával erősítheti a falu lakosaiban, elsősorban a fiatalokban a magyar öntudatot azáltal, hogy megismerteti velük múltjukat.
Ehhez nemcsak írásával járulna hozzá. Nem hagyott fel teljesen a közösségi tevékenységgel sem, ott van a programok szervezésénél, mint ahogy a karácsonyi előkészületekből is kivette a részét, besegített a gyerekeknek az ünnepi műsorra való felkészítésébe.
