A fenti címmel nyílt fotókiállítás múlt szerdán a zágrábi Liszt Intézetben Habsburg Ottó születésének a 110. évfordulója alkalmából.
Habsburg Ottó születésének 110. évfordulója alkalmából nemcsak Budapesten, hanem Európa több fővárosában is megnyitják ezt a kiállítást, ami a névadó életéről szól, Zágráb az első állomás – ezt Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója mondta a megnyitó előtt az MTI-nek. Habsburg Ottó jelentősége nem pusztán a közös birodalomhoz, az Osztrák-Magyar Monarchiához való tartozás, illetve az, hogy ő volt az utolsó magyar trónörökös, hanem sokkal inkább az, hogy ő, mint az Európai Parlament képviselője, nagyon sok mindent tett azért, hogy a vasfüggöny leomoljon, és egy olyan Európa-kép, egy olyan Európa-ideál képviselője volt, amelyben a kis nemzeteknek hallani lehet a hangját – mondta az igazgató.
Úgy vélte: ma is azért van aktualitása, mert a nemzeti szuverenitás és az európai gondolat igenis összefér egymással. „Ez Habsburg Ottó üzenete a mai Európa számára” – húzta alá.
A múlt szerdai rendezvényen elsőként dr. Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete méltatta Habsburg Ottó történeti és politikai örökségét, őt Ivan Mirnik múzeumi és tudományos tanácsadó követte. Mate Granić korábbi horvát külügyminiszter is előadást tartott, majd Vanja Vinković „Otto i Hrvati/Otto und die Kroaten” című dokumentumfilmjét nézhette meg a közönség.
A kiállítást hivatalosan Gordan Grlić Radman, a horvát kormány kül- és európai ügyekért felelős minisztere nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, „Habsurg Ottó politikus, poliglott, vizionárius, keresztény, családos ember volt, de mindenekelőtt Horvátország barátja.”
„Mint az európai egység eszméjének igazi híve, Ausztria, Németország, Magyarország és Horvátország állampolgáraként Habsburg Ottó gyakran kiemelte, hogy talán Horvátországban és Magyarországon érezte legjobban magát. Ez a kiállítás azt mutatja, hogy Habsburg Ottó még mindig nagyon fontos láncszem a horvátok és a magyarok közötti baráti kapcsolatokban” – hangsúlyozta beszédében Grlić Radman miniszter.
Habsburg Ottó politikai pályafutása során különös figyelmet fordított azokra az országokra, amelyek korábban a Habsburg-monarchia részét képezték. Horvátországhoz különleges kapcsolat fűzte. Az utolsó trónörökös, aki nevelőitől horvátul is megtanult, ifjúkorától kezdve szorosan követte az ország sorsát. A Jaltában megszületett világrend láttán szomorúan vette tudomásul, hogy az új geopolitikai realitások Horvátországot jó időre kiszakították abból a közép-európai közegből, amelynek évszázadokig integráns része volt. Nem csoda tehát, hogy az 1990-es években, a jugoszláv föderális állam felbomlásának turbulens időszakában következetesen védelmezte Horvátország nemzeti önrendelkezéshez való jogát, és sokat tett az ország nemzetközi diplomáciai elismeréséért. Az önálló horvát államiság létrejötte után Habsburg Ottó jelentős szerepet vállalt az ország uniós csatlakozásának előmozdításában is – olvasható az alkalomra készült tájékoztató jellegű kiadványban.
Az eseményen számos magas rangú tisztségviselő, nagykövet, politikus vett részt, köztük Mladen Andrlić, Horvátország budapesti nagykövete és Jankovics Róbert HMDK-elnök, magyarságunk parlamenti képviselője is.
