Május 19-én az eszéki J. J. Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Karának az egyik termében került sor a Reneszánsz kultúra és reformáció Magyarországon és Horvátországban a XV. és XVI. században című kerekasztal-beszélgetésre Magyarország eszéki főkonzulátusa, az egyetem Történelem Tanszéke, valamint Horvát Nyelv és Irodalom Tanszéke közös szervezésében.
A rendezvényt angol nyelven tartották, kiemelt célja pedig a korszak interdiszciplináris és nemzetközi megközelítése volt – történelmi, irodalmi és művelődéstörténeti szempontból.
A programot dr. sc. Domagoj Tomas, a Történelem Tanszék vezetője és Magdó János eszéki magyar főkonzul nyitotta meg. A beszélgetés moderátora dr. sc. Stanko Andrić, a Horvát Történeti Intézet munkatársa volt, aki egyúttal az esemény témájának egyik kezdeményezője is.
A kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője dr. habil. Kasza Péter, a Szegedi Tudományegyetem Klasszika Filológia és Neolatin Tanszékének vezetője volt, aki humanista történetírókkal, köztük a horvát származású, de a Magyar Királyság történetében jelentős szerepet játszó szerzőkkel foglalkozik. Kasza hangsúlyozta, hogy a reneszánsz és a reformáció nem egymásból következtek, noha időben átfedés van közöttük. A humanizmus, a reneszánsz irodalmi és szellemi irányzata főként szövegekre, latin nyelvű irodalomra összpontosított – mondta.
Dr. sc. Luka Špoljarić, a Zágrábi Egyetem docense a horvát nemesi családok és a politikai eszmetörténet kutatója. Előadásában kiemelte, hogy a korszak szellemi áramlatai – a humanizmus, a reformáció stb. – mind hatással voltak a horvát társadalmi és politikai gondolkodásra.
Dr. Ács Pál, a Magyar Tudományos Akadémia doktora kultúrtörténész, irodalomtörténész, a magyarországi és európai reformáció, valamint a reneszánsz elismert kutatója. Ő Sztárai Mihály jelentőségéről beszélt, aki az eszéki térségben indította el a protestáns mozgalmat, és 120 közösséget alapított. Ács Pál hangsúlyozta, hogy Sztárai nemcsak egyházszervező volt, hanem irodalmi tevékenységével is segítette a reformáció eszméinek terjedését.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevője volt dr. sc. Tomislav Matić, a Horvát Történeti Intézet munkatársa, aki doktori disszertációját Zrednai Vitéz Jánosról, a magyar humanizmus egyik alapítójáról írta. Legújabb könyvében – Vitéz János püspök és a korai közép-európai reneszánsz – egy humanista királycsináló – a humanista eszmerendszer korabeli politikai jelentőségét vizsgálja.
A rendezvény célja nem csupán az ismeretterjesztés volt, hanem az is, hogy a hallgatóság megismerje, miként lehet kulturáltan és tudományosan különböző nézőpontokat ütköztetni. Ahogy Magdó János főkonzul fogalmazott: „A történelemben gyakran perspektíva kérdése, hogy ki hogyan lát egy eseményt. Fontos, hogy a diákok lássák, ugyanarról a dologról lehet másként is gondolkodni, és nem kell mindenáron egyetérteni ahhoz, hogy értékes eszmecsere szülessen.”
Ez a kerekasztal-beszélgetés már a harmadik volt a főkonzulátus által indított tudományos sorozatban, amely évente legalább két hasonló rendezvényt kíván lebonyolítani. Korábban már foglalkoztak Habsburg Ottó életművével és a Pacta conventa dokumentum történetével is.
