A kormány hagyományosan az új esztendő első hetében teszi közzé az elmúlt év idegenforgalmi adatait. Nem volt máshogy ez idén sem, ráadásul a katasztrofális 2020-as év után most már nincs okunk panaszra.
A koronavírus-járvány kitörése valóságos érvágás volt Horvátország számára. Az ország gazdasága ugyanis a járvány által leginkább érintett szektor, az idegenforgalom köré épül, közvetett módon pedig a gazdaság közel egyharmada szolgálja ki ezt az iparágat. A világméretű lezárások és utazási korlátozások miatt 2020-ban ezért az átlagnál jóval kevesebben, mindössze 7,8 millióan látogattak hozzánk (ez a 2019-es szám 37 százaléka), míg a vendégéjszakák száma 54,4 millió volt, ami az előző évben eltöltötteknek a fele. Ilyen kevés vendég a háború (1991-95) legsötétebb évei óta nem érkezett a térségbe. Mindez 2020 végére 8,9% százalékos GDP-esést eredményezett. Éppen ezért a kormány 2021-ben mindent megtett annak érdekében, hogy visszacsábítsa az üdülőket az Adriára. Úgy tűnik, a terv részben sikerült is, derült ki az illetékes tárca nemrég közzétett adataiból, amelyekből látszik, hogy az elmúlt esztendőben országunkat 13,8 millió vendég látogatta meg, akik mindösszesen 84,1 millió éjszakát töltöttek itt. A tárca külön kiemelte, hogy a tárgyévben jelentősen nőtt a belföldi vendégforgalom is, mely megdöntött minden eddigi rekordot, hiszen az elmúlt esztendőben 2,3 millió horvát állampolgár töltötte belföldön a szabadságát.
Megduplázódott a magyar turisták száma
Ha már az országba látogató vendégek honországánál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a legtöbben, 2,9 millióan idén is Németországból érkeztek az Adriára. A horvát tengerpartra valamivel több mint egymillió osztrák és szlovén is jött, de akadt a nyaralók között egymillió lengyel és 750 ezer cseh is. Ami a magyar turistákat illeti, összesen 450 ezer vendég 2,46 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban, ami szinte pontosan a kétszerese a 2020-as adatoknak.
Isztria a legnépszerűbb
Ahogy az elmúlt években már általánossá vált, ismét az Isztriai-félszigetet választotta a legtöbb külföldi utazó, ők összesen 23,5 millió vendégéjszakát töltöttek a megyében. A félszigetet Split-dalmát megye követi a ranglistán 15,5 millió vendégéjszakával, a „bronzérem” pedig a Tengermelléki-fennsíki megyének jutott, ott 15,3 millió vendég szállt meg tavaly. Ami a városokat illeti, megtörtént a hosszú évekig az ország leglátogatottabb úti céljának címét birtokló Dubrovnik trónfosztása. Az Adria gyöngyszemének tartott városba ugyanis tavaly csak 543 ezren érkeztek, ezzel pedig csak a harmadik helyet érdemelte ki közvetlenül Rovinj (550 ezer) és Zágráb (638 ezer) látogatottsága után. A korábban másfél millió vendéget is fogadó Dubrovnik hanyatlása leginkább az óceánjárók eltűnésének a következménye, melyekből a járvány előtt naponta akár három is kikötött a városban.
Eurómilliárdos bevételek
Az országba látogató vendégek létszámával egy időben a minisztérium közzétette az adott év turisztikai bevételeinek összegét is. Az államkincstárába tavaly 8 milliárd 268 millió eurónak megfelelő kúna folyt be, ami 88%-a a szektor 2019-es bevételeinek. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépeknek köszönhetően az is kiderült, hogy az elmúlt év során pusztán a vendéglátószektorban több mint 250 millió számlát állítottak ki. A járványhelyzet átalakulása miatt a kormány bizakodik a 2022-es idényt illetően. A cél, hogy idén újra elérjük – vagy legalább megközelítsük – a 2019-es számokat. (hd)
