Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye zajlott Budapesten
2022 októbere óta ötödik alkalommal jött létre az Európai Politikai Közösség állam- és kormányfőinek találkozója, amelyre 42 állam- és kormányfő, az uniós intézmények vezetői – köztük Andrej Plenković horvát kormányfő is – , az Európa Tanács és a NATO főtitkára, illetve az EBESZ képviselői érkeztek múlt csütörtökön Budapestre. A mai esemény hazánk valaha volt legnagyobb diplomáciai eseménye – fogalmazott Orbán Viktor nyitóbeszédében.
A kormányfő megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a plenáris ülésen Európa biztonsági kihívásait tekintik át.
„Hogyan lehet újra béke Európában? Hogyan vállalhat Európa a jövőben nagyobb felelősséget saját biztonságáért és békéjéért? Hogyan tud Európa sikeresebben fellépni az érdekeiért? Hogyan maradhat Európa érdemi szereplője a saját sorsát eldöntő tárgyalásoknak és folyamatoknak” – sorolta.
A válaszok, amelyeket most fogunk adni, évtizedekre meghatározhatják Európa jövőjét – rögzítette. „Abban hiszünk, hogy együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön” – fogalmazott.
Orbán Viktor arról is beszélt: Európa békéjét, stabilitását és jólétét veszély fenyegeti. Szavai szerint a helyzet, amelyben Európa van, nehéz, bonyolult és veszélyes.
Kitért arra, hogy 2022 októbere óta ötödik alkalommal tartják meg az Európai Politikai Közösség állam- és kormányfőinek találkozóját. Elmondta, megtisztelő, hogy Magyarország folytathatja Emmanuel Macron kezdeményezését és otthont adhat az európai biztonságpolitikai csúcstalálkozónak.
– A mai esemény hazánk valaha volt legnagyobb diplomáciai eseménye – fogalmazott. Hozzátette: több mint negyven állam- és kormányfő, az Európai Unió intézményeinek vezetői, az Európa Tanács és a NATO főtitkára és az EBESZ képviselői vannak jelen.
A kormányfő közölte: a plenáris ülést követően munkacsoportokban vitatják meg a migrációval, a gazdasági biztonsággal és a konnektivitással kapcsolatos kihívásokat. A migráció második alkalommal szerepel kiemelt témaként az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján – tette hozzá.
A találkozót követő záró sajtótájékoztatón elmondta: a béke dolgát illetően nincs följogosítva, hogy olyan kérdésben képviseljen álláspontot, amelyben nem volt teljes egyetértés, és hozzátette: véleménykülönbségek vannak a háború folytatása vagy a gyors tűzszünet és béketárgyalás kérdésében.
– Az azonban ma már nyilvánvaló, hogy a békepártiak tábora nő, az amerikai választással pedig a békepártiak tábora hatalmasra nőtt – hangsúlyozta.
Emlékeztetett arra is: 2015-ben, amikor a migrációs válság elkezdődött, az első aktusa a magyar kormánynak „egy lázadás volt”.
– Fölépítettük a kerítésünket, amikor ez még ősbűnnek számított – fogalmazott. Kiemelte: ma sincs más megoldás, csak az, ha sok ország lázad föl a mostani bürokratikus, dzsungelszerű szabályozások és a bírósági aktivizmus ellen. (mti/mt)
