A hivatalos eredmények szerint Zoran Milanović jelenlegi államfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által támogatott jelölt nyerte meg a horvátországi elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját.
A horvát választási bizottság adatai alapján Milanović a szavazatok 74,68 százalékát (1 122 859 szavazat), legfőbb kihívója, a kormányzó jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott Dragan Primorac pedig a 25,32 százalékát (380 752 voks) szerezte meg.
Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanović győzött: akkor a voksok 49,09 százalékát gyűjtötte be, míg Primorac 19,35 százalékkal került a második helyre.
A második fordulóban a szavazásra jogosultak 44,15 százaléka járult az urnákhoz, a részvétel így közel két százalékkal alacsonyabb volt, mint az első fordulóban (46,03 százalék).
Győzelmi beszédében Milanović megköszönte az erős támogatást. Mint mondta, kezet nyújt a kormánynak, mert ez a kötelessége.
– Tartani fogom magam az alkotmányhoz, mert ez az én programom, és ezzel a szavazók 75 százaléka egyetértett. Nem hatalmat akarok, mert ez nem a hatalomról szól, hanem a kötelességről – kötelességem egyensúlyt teremteni – hangsúlyozta. Megjegyezte: nem fog nyomást gyakorolni a kormányfőre, de beszélniük kell.
Primorac megköszönte a HDZ-nek és a választópolgároknak a támogatást, azt, hogy elmentek szavazni. Milanovićnak azonban nem gratulált a győzelemhez.
– Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy az állampolgárok megismerjenek. Egy jobb, más, büszkébb Horvátország vízióját ajánlottam fel. A választópolgárok egy része nem ezt a programot, nem ezt a víziót választotta, de ehhez egy demokráciában joguk volt – fogalmazott.
Az 58 éves, jogi végzettségű Zoran Milanović a belgiumi Flamand Egyetemen tudományos fokozatot szerzett, Brüsszelben pedig posztgraduális diplomát európai és összehasonlító jogból. A kilencvenes évek elején a zágrábi kereskedelmi bíróságon, majd később a horvát külügyminisztériumban dolgozott. 1996-tól az ország NATO-missziójának tanácsadója volt Brüsszelben. 1999-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak (SDP), 2007-től pedig megválasztották a párt elnökének.
Pártjával az első parlamenti választásokat elveszítette, de megőrizte pozícióját. 2011-ben a Kukurikú-koalíciónak nevezett balközép-liberális koalícióval megnyerte a választásokat, 2016-ig Horvátország miniszterelnöke volt. Az SDP 2014-ben elveszítette az európai parlamenti választásokat, 2016-ban pedig a horvát parlamenti választásokat is.
Ezt követően Milanović lemondott pártelnöki tisztségéről, és tanácsadói vállalkozást indított: konzulensi szolgáltatásokat nyújtott nyugat-balkáni országoknak. 2019-ben jelent meg újra a horvát közéletben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. A második fordulóban Kolinda Grabar-Kitarović hivatalban lévő elnököt győzte le.
Az államfő mandátuma öt évre szól, és a horvát alkotmány értelmében minden elnökjelölt legfeljebb két ciklusra választható meg. Milanovićnak így ez az utolsó mandátuma elnökként. (MTI/mt)
