Az eredmények alapján az elnökválasztás második fordulójában, január 12-én Zoran Milanović jelenlegi államfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által támogatott jelölt és a kormányzó, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott Dragan Primorac mérettetheti meg magát újra.
A december 29-én, vasárnap tartott elnökválasztás első fordulójában a szociáldemokrata Milanović megszerezte a szavazatok 49,09%-át, a HDZ jelöltje, Primorac pedig 19,35 százalékot kapott. A különbség jelentős, de éppen nem elég ahhoz, hogy a szociáldemokrata jelölt már az első fordulóban győztes lehessen, mint ahogy azt az exit pollok alapján sejteni lehetett. Így január 12-én, a második fordulóban Milanović és Primorac indul az elnöki posztért.
Az elnökjelöltekre 6755 helyen adhatták le voksukat az állampolgárok: belföldön 6527, külföldön pedig 105 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 38 országban lehetett az urnákhoz járulni. A parlamenti választásokkal ellentétben, amikor külföldön két napig tart a szavazás, az elnökválasztáson erre csak egy nap állt rendelkezésre.
Nyolc elnökjelöltre lehetett szavazni, az előzetes felmérések is Milanović győzelmét valószínűsítették, ám az exit poll által mértnél jóval kisebb különbséget jeleztek előre. Az utolsó napokban végzett kutatások azt mutatták, hogy Milanović a voksok 37,2, Primorac a szavazatok 20,4 százalékát szerezheti meg.
Eddig 7 választás, 5 elnök
Horvátországban a parlament és a kormány a fő döntéshozó, illetve végrehajtó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.
Az államfő egyben a horvát fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért.
Az elnök nem láthat el semmilyen más szakmai vagy közfeladatot. Megválasztása után le kell mondania esetleges párttagságáról, és erről értesítenie kell a parlamentet.
A független Horvátország először 1992-ben választott elnököt Franjo Tuđman személyében, aki akkor 56,73 százalékkal az első körben nyert másik hét indulóval szemben. Tuđman másodszor is mandátumot szerzett 1997-ben, szintén az első fordulóban, a voksok 61,41 százalékával választották elnökké.
2000-ben és 2005-ben Stjepan Mesić lett Horvátország második elnöke, mindkét alkalommal szükség volt második fordulóra.
2010-ben Ivo Josipovićot választották meg az ország sorrendben harmadik elnökének, aki a második fordulóban Milan Bandićot, Zágráb polgármesterét utasította maga mögé.
2015-ben az ország negyedik elnöke egy hölgy, Kolinda Grabar-Kitarović lett, aki Josipovićot győzte le a második fordulóban.
2020-ban Milanovićot választották meg az ország ötödik elnökének, miután Grabar-Kitarovićot maga mögé utasította a második fordulóban.
