Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere április 28-án a Drávaszögbe látogatott és találkozott a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetőivel Bellyén, majd interjút adott a Drávatáj televíziós magazinnak és az Új Magyar Képes Újságnak.
– A magyar diplomácia első embereként hogyan értékeli az együttműködést a horvát kormánnyal, amelyet a HMDK parlamenti képviselője is támogat?
– Ebben a tárgykörben az idei esztendő a legjobb alkalom a számvetésre, hiszen a diplomáciai kapcsolatok felvételének a 30. évfordulóját ünnepeljük, és így vissza tudunk tekinteni az elmúlt három évtized hullámzó együttműködésére. És azt kell mondjam, hogy mindig akkor tudtunk a legtöbbet tenni a barátság és a szövetség megerősítése érdekében, amikor jobboldali kormánya volt, illetve van Horvátországnak. Ez a jobboldali kormány mindig kész volt arra, hogy a nehéz ügyekben is a racionalitás irányába vigye a vitát, hiszen az elmúlt időszakban azért voltak olyan kérdések, amelyek felhőként vetettek árnyékot az amúgy jó kapcsolatainkra. De sikerült ezeket a normalitás, a kölcsönös tisztelet talaján állva, a józan észnek megfelelően rendezni, vagy legalábbis magunk mögött hagyni. Ennek következtében elmondhatjuk, hogy barátok és szövetségesek vagyunk. Ráadásul a tavalyi esztendőben egy hatalmas sikert értünk el: a kétoldalú kereskedelmi forgalom tekintetében egy hatalmas rekordot döntöttünk meg, ugyanis 3,8 milliárd eurónyi forgalmat bonyolított le a két ország, ami 52 százalékos növekedést jelent egyetlen esztendő leforgása alatt. És hogy a lendület nem állt meg, azt mutatja az a tény, hogy az idei év elején is egy 65 százalékos növekedést tudtunk jegyezni. Kiválóan tudunk együttműködni, és személyesen is nagyon jó a kapcsolatom a külügyminiszterrel, Gordan barátommal, aki korábban Budapesten szolgált nagykövetként. Már nagyon régóta ismerjük egymást, és az együttműködésben nemcsak a racionalitás, hanem a barátság, a személyes kapcsolat is meghatározó tud lenni.
– Említette a nehéz időket – itt volt a pandémia, földrengés sújtott horvát vidékeket, és a magyar kormány itt is ismételten tanúbizonyságát adta baráti viszonyulásának, hiszen elsőként sietett a segítségünkre.
Itt milyen projektekről van szó?
– Hát nézze, amikor hírét vettük ennek a szörnyű földrengésnek, akkor nyilvánvaló volt számunkra, hogy minél előbb segítenünk kell, hiszen aki gyorsan ad, az kétszer ad. A legégetőbb probléma az volt, hogy embereknek egyszerűen nem volt hol lakniuk. A Mollal összefogva így sok lakókonténert vittünk a földrengés által sújtott területre. Olyan lakókonténereket, amelyekben egy-egy család átmeneti időre viszonylag normális körülmények között meg tudta húzni magát, gyakorlatilag egy kisebb konténervárost is fel tudtunk építeni. Így legalább annyi terhet levettünk a horvát hatóságok válláról, hogy mindaddig, amíg a romok eltakarításán dolgoztak, megoldódott azoknak a szerencsétlen embereknek a lakhatása, akiknek a házuk összeomlott, lakhatatlanná vált vagy fel kellett újítani. Emellett pedig vállaltuk két templomnak és egy iskolának is a felújítását. Nagyjából egy 9,5 milliárd forintos vállalás ez a részünkről, tehát nem kicsi, ez kétségtelen, de azt gondoltuk, hogy igazából ott kell segíteni, ahol a legfontosabb: hogy a gyerekek tudjanak tanulni, ne veszítsenek éveket, ne veszítsék el a versenyképességüket. Egy olyan esemény, amiről nem tehetnek, ne determinálja az egész életüket, hosszú távon az érvényesülési lehetőségüket. Ezért vállaltuk az iskola építését, valamint két templomnak a felújítását, hiszen ilyenkor a vallási közösség, a közösséghez való tartozás hatalmas erőt tud adni. Ezek a beruházások tehát folyamatban vannak.
– Horvát kollégájával tavaly tárgyaltak arról, illetve javaslatot tettek arra vonatkozóan, hogy új határátkelők nyílnának a két ország között. Mikorra várható előrelépés ez ügyben?
– Itt teljes egészében a horvát barátaink kezében vagyunk, mert ha rajtunk múlna, akkor gyorsan tudnánk előrehaladni. Összesen négy átkelőről beszélünk. Az M6-os autópályának a határkeresztezése 2024 tavaszára el fog készülni, ezzel jól állunk. Fontos kérdés, hogy 2024 tavaszán Horvátország schengeni csatlakozása már tény lesz-e, vagy csak terv, mint most. Ha Horvátország nem tud addig csatlakozni a schengeni övezethez, akkor ott egy határátkelőhelyet kell építeni, ami nyilvánvalóan meghosszabbítja és jelentős mértékben megdrágítja ezt a folyamatot. Ha pedig már schengeni tag lesz, akkor egyszerűen csak egy táblát kell kitenni. Emellett pedig Murakeresztúr és Kotoriba között számunkra rendkívül fontos a hídépítés, az Európai Uniótól körülbelül 800 ezer eurónyi támogatást kaptunk a projekthez fűződően. A hídépítéseket azért tartjuk fontosnak, mert a szimbolikájukon túlmutató jelentőségük van. Emellett pedig két közúti kapcsolat Sároknál és Zákánynál, ugye Főherceglak, illetve Gotalovo a két horvát oldali település. Ezek segítenék a drávaszögi magyarság és az anyaország közötti kapcsolatoknak a sűrűbbé tételét, másrészt pedig minél több helyen lehet legálisan átkelni a határon, annál könnyebbé válik a határ menti közösségek élete. Meg lehetne szüntetni olyan méltatlan helyzeteket, hogy 10-20-30-50 kilométereket kelljen kerülni.
– Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést, és további eredményes munkát kívánok!
– Nagyon szépen köszönöm a meghívást!
