„Mai felgyorsult világunkban elengedhetetlen a közoktatás reformja. Ez így volt korábban is, hiszen ha belegondolunk, csak az elmúlt időszakban, 1958-tól 2011-ig is jelentős változásokon/reformokon ment át az oktatás. Egy éve hozta meg a szábor az új oktatási stratégiát, mely az új curriculum (nemzeti alaptanterv) alapja. Célja az élethosszig tartó tanulás – teljes körű reformról van szó, az oktatásnak az óvodától az egyetemig tartó periódusáról” – mondja Varga Erna magyar tanügyi főtanácsos, akivel az oktatási reformról beszélgettünk.
– Miért pont most kezdődött a reform?
– A nemzetközi PISA-felmérésen, amely azt vizsgálja, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek, igen rossz eredmények születtek Horvátországban, ami azt mutatja, hogy nemcsak az alkalmazott matematikai és természettudományos műveltség területén, hanem a diákok szövegértésével is gond van. Ezenkívül elemezték a központi érettségi anyagát, a feladatok nehézségét és a tanulók logikai képességét, és arra a megállapításra jutottak, hogy a legegyszerűbb példák megoldásával is nehezen birkóznak meg a diákok. Ennek az egyik oka, hogy keveset olvasnak – a kötelező olvasmányokat vagy internetről veszik le, vagy megnézik filmváltozatukat -, így sokszor nem értik meg a feltett kérdéseket, nem tudnak logikusan gondolkodni, a másik ok viszont az, hogy kampányszerűen tanulnak, és másnapra elfelejtik az ötösért „megtanult” tananyagot. Többek között ezek az eredmények is szerepet játszottak abban, hogy az oktatást megreformálják. Valamint azért is fontos változtatni az eddigieken, mert a rengeteg információt egyszerűen nem lehet a diákokkal megtanítani – az agyuk egyszerűen nem tud ennyi információt befogadni. Amíg pedig az információk átadásával foglalkozunk, nem fejlesztjük a diákok kompetenciáit, a kreativitást, a kritikus gondolkodást és különböző metakognitív képességeket. A hangsúly tehát az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztésén van. A mai társadalmakban elvárják a nehézségek nélküli írni és olvasni tudást, a funkcionális írásbeliség követelményeinek való megfelelést. Ma viszont egyre többen nem felelnek meg ezeknek az alapkövetelményeknek.
– Mi a változtatások menete?
– Úgy tervezték, hogy először elkészítik a curriculumot, 2015. februárjától a következő év januárjáig. Ehhez a munkához 300 szakember jelentkezését várták az óvodától az egyetemekig, illetve a különböző szakmai intézetek képviselőit. Felkérték a tudományos testületeket is, hogy vegyenek részt a munkában. Meg kell jegyeznem, hogy ezért a munkáért nem jár külön juttatás. Azok, akik elvállalták ezt a hatalmas feladatot, a projekt befejezéséig fel vannak mentve a tanítás alól. Ez alatt az idő alatt Zágrábban kell tartózkodniuk és ott dolgozniuk a projekten, a munkahelyükön pedig helyettesítik őket. Ezenkívül van egy olyan csoport is, amelynek a tagjai internetes kapcsolatban vannak a projekt vezetőivel, és ily módon készítik elő az anyagot. A következő lépés majd az lesz, hogy a 2016-17-es tanévben, kísérleti jelleggel, bevezetik néhány iskolába az új curriculumot, illetve felkészítik a tanítókat/tanárokat az elkövetkező évek reformjára, új tankönyveket és digitális anyagot készítenek. Az egész horvát iskolarendszert átfogó reformra a 2017 és 2020 közötti időszakban kerül sor. „Érdekesség”, hogy tervbe vették az általános iskola kilenc évre való emelését, ami azt jelentené, hogy az eddigi iskolai előkészítő – ami az óvodák feladata – helyett első osztályba iratkozhatnának azok a gyerekek, akik az adott tanév szeptember 1-jéig betöltik a 6. életévüket.
– Mikorra várhatók a kisebbségek nyelvén oktató iskolák részére készült kiegészítő tantervek?
– Amint elkészül az említett alaptanterv, megkezdik a kisebbségek anyanyelvére vonatkozó anyag készítését, valamint a történelem, földrajz, ének-zene, illetve a rajz/képzőművészet tantárgyak kiegészítő részének készítését. Amíg nem készülnek el az új tervek, addig a régieket kell használniuk, amelyekhez a szakminisztérium honlapján lehet hozzáférni. A fakultatív magyarnyelvoktatás, az úgynevezett anyanyelvápolás tanterveit mind az általános, mind a középiskolára például nemrég kérte, illetve kapta meg a minisztériumtól a zágrábi Magyar Kisebbségi Önkormányzat. Tehát csak kérni kellett a megbízott hivataltól. Október 30-án megjelent a nyilvános felhívás a szakértői munkacsoportokba való jelentkezésre, a nemzeti kisebbségi tantervek/curriculumok A és C modell szerinti kidolgozására. Így arra buzdítom a kollégákat, hogy akik úgy érzik, képesek e munkára, jelentkezzenek. Az említett pályázattal kapcsolatban már június elején értesítettük a kollégákat. A magyar szakosok, osztálytanítók és anyanyelvápolók megyei szaktanácsának a vezetője, Kovacsevity Anna pedig már előadást is tartott a kollégáknak a curriculum-tervezetről.
{fcomments}
– mt
