Jutka elmerengve nézi az előszobafogast – hiányoznak a kabátok, hiányoznak a cipők…
Azt mondják, hogy a szülőnek összesen 18-20 nyara van a gyerekeivel. Magába szippantja az elmúlt éveket és a szomorúságot, amit az idő múlása miatt érez.
Úgy érzi, hogy villámgyorsan elrepült a gyerekkor.
Amikor kicsi, az idő mintha egyszerre telne borzalmasan lassan, de mégis pörög, és hirtelen azon vesszük észre magunkat, hogy már iskolába megy a gyerek.
Bezzeg amikor a földhöz verte magát a bevásárlóközpontban, mert nem kapta meg a csokit, ami nélkül élni nem lehet, na, akkor ólomlábakon vánszorgott az idő, és Jutka úgy érezte, menten elsüllyed szégyenében az ítélkező pillantások kereszttüzében. Vagy amikor huszadjára kellett felkelnie a babához éjszaka, és úgy tűnt, hogy sose jön el a reggel.
Tíz-egynéhány év után visszatekintve úgy érzi, egy szempillantás alatt elteltek azok, és most azon kell gondolkodnia, hogy áll majd meg a saját lábán a gyereke, pedig csak nemrég született.
És az elengedés… amikor nincs már annyira szüksége anyára, és önálló szeretne lenni. Az elengedés fokozatai: amikor tinikorba lép a gyerek, és már nem akar jó éjt puszit adni. Amikor elkezd buliba járni, és az átvirrasztott éjszakákon várni – akkor sem múlt az idő. Amikor a családi programok helyett a barátait, esetleg a barátnőjét választja. És aztán az a pillanat, amikor elköltözik és a saját életét kezdi el élni.
Jutkának döntenie kellett minden fordulópontnál, hogy milyen anya akar lenni. Olyan, aki csüng a gyerekén és babusgatja, aki félóránként rátelefonál. Próbál nem ilyen lenni, pedig milyen rossz érzés, hogy nem tudja, hazaért-e a munkából, evett-e rendesen. Úgy érzi, hogy gyermekét jól felkészítette a felnőttkorra. Arra, hogy minél önállóbb és talpraesettebb legyen, hogy megtalálja a boldogságot. Segíti, de próbálja megtalálni az egyensúlyt, vagyis hagyja a saját döntéseit meghozni. Ehhez bizony „sűrű” elengedés kell. Szerinte ez az igazi anyaság. Esténként, amikor nyugovóra tér, imára kulcsolja a kezét, kéri a teremtőt, hogy vigyázzon rá. Anyai szíve fáj az elengedések miatt, de árnyéként kíséri a gyerekét élete végéig.
A cikk az elektronikus média többféleségének és különbözőségének fejlesztéséről szóló Alap által került társfinanszírozásra.