Évről évre kevesebb a diák magyar tannyelvű iskoláinkban. Ennek okairól kikértük az intézmények igazgatóinak a véleményét.
Megkezdődött az új tanév
Idén, szeptember 2-án még kevesebb tanulónak csengettek be az általános és középiskolákban, mint tavaly vagy tavalyelőtt. A diáklétszám csökkenése Horvátország-szerte tapasztalható, de a kisebbségek jövőjére nézve jelent igazán veszélyt.
Sajnos sok magyar szülő abból a tévhitből indul ki, hogy gyereke jobban tud majd érvényesülni, ha az állam nyelvén tanul. Megkérdeztük a magyar tannyelvű iskolák igazgatóit, tesznek-e valamit annak érdekében, hogy ez megváltozzon.
Kucsera Bandi, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művélődési Központ (Eszék) igazgatója elmondta, hogy nyílt napot is tartottak. Az iskola saját buszán szállította a gyerekeket az intézménybe, nemcsak Kórógyról, Laskóról, Vörösmartról, hanem a bellyei, a dárdai és a darázsi iskolából is érkeztek gyerekek, ahol anyanyelvápolás folyik. Véleménye szerint a folyamatosan csökkenő diáklétszám demográfiai problémára vezethető vissza. A többségi nemzet lélekszáma is csökken, ez pedig halmozottan igaz a kisebbségi közösségekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy régen a magyar iskolákban nem törődtek azzal, hogy a gyerekek megtanulják a többségi nemzet nyelvét. Emiatt nehézségeik adódtak az életben, és az iskolavezető úgy véli, a szülők erre hivatkoznak, amikor megkérdezi tőlük, hogy miért nem magyar iskolába íratják gyerekeiket. A Központ általános iskolájába négy elsős kisdiák iratkozott be, a középiskolában a bolti eladó szakra három, a szállodaipari és idegenforgalmi technikus szakra hat, a gimnáziumba pedig négy.
A létszámcsökkenésről Máté Anikó, a Vörösmarti Általános Iskola igazgatónője is hasonlóképpen vélekedett.
– Egyre kevesebb diák ül a padokban, aminek az az oka, hogy egyre kevesebb a gyerek. Erről sajnos nem tehetünk, és nem is nagyon tudunk tenni ellene – mondta Máté Anikó.
Hozzátette, a magyar iskolák horvát tagozataira pedig általában azok a szülők adják gyerekeiket, akik közül az egyik horvát nemzetiségű. Vörösmarton idén kilenc elsős kezdi meg tanulmányait.
Kovacsevity Anna, a Laskói Általános Iskola igazgatónője szerint azért van egyre kevesebb gyerek, mert egyrészt manapság már a nők később vállalnak gyereket, mint régebben, és ha vállalnak is, kevesebbet. Ma már ritkaságszámba megy a sokgyerekes család. Annak pedig kicsit a tájékozatlanság az oka, hogy a magyar szülők horvát tagozatra járatják gyereküket.
– A szülők talán úgy látják, hogy a gyerek javát szolgálja, ha népesebb környezetbe kerül. Nem veszik figyelembe gyerekeik igényeit, akiknek szükségük van arra, hogy anyanyelvükön tanuljanak. Úgy gondolom, hogy a magyar nyelvű oktatás egyértelműen pozitívum, természetesen a többségi nemzet nyelvét is meg kell tanítani nekik – mondta Kovacsevity Anna.
Az igazgatónő hozzátette, ahhoz, hogy az iskola ne veszítse el a tanulóit, szükséges, hogy jó kapcsolatot ápoljon a felnőtt lakossággal. Arról, hogy az intézményről milyen képet alkotnak az emberek, az összes alkalmazottja tehet. A laskói központi általános iskolához tartozó várdaróci és kopácsi tanintézménybe idén tizenhárom gyereket írattak be.
Kell Rózsika, a Kórógyi Általános Iskola igazgatónője szerint azért íratják a szülők horvát tannyelvű általános iskolai tagozatra gyerekeiket, hogy később ne okozzon gondot nekik a megfelelő középiskola kiválasztása. Az eszéki HMOM Központban csak három szakirány közül választhatnak, ilyen szempontból ezt nem is lehet a horvát tannyelvű középiskolák nyújtotta lehetőségekhez hasonlítani.
– Az intézményben mindent megteszünk azért, hogy megtartsuk diákjainkat. Kirándulásokat szervezünk, kultúrműsorokat tartunk, sajnos a beolvadás folyamata megállíthatatlannak látszik – nyilatkozta Kell Rózsika.
A Kórógyi Általános Iskola idén is elsős diákok nélkül marad.
{fcomments}
