„Egyedül Isten megtartó ereje jelenthet jövőt és perspektívát az itteni reformátusság számára”

631
Nem mindennapi eseményre gyűltek össze a hívek múlt szerdán a hercegszőlősi református templomban: az egyház hercegszőlősi gyülekezete a hercegszőlősi zsinat 440. évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteletet hirdetett. Az összejövetel fényét emelte a Szent Korona másolata, melyet a Magyar Koronaőrök Egyesülete hozott el a kis közösségbe.

A magyar reformáció történetének egyik legfontosabb emlékhelye a hercegszőlősi református templom. 1576. augusztus 16-án és 17-én e tágas templom falai között gyűlt össze az a negyven prédikátor, hogy fontos egyházi törvényeket alkossanak. Ezzel dőlt el a reformáció kálvini irányának megmaradása ezen a vidéken, és mintegy 200 évig ez a kánongyűjtemény szabályozta az egyház életét.

Varga György, Hercegszőlős lelkipásztora lapunknak elmondta, a jeles alkalom 440. évfordulóján kívül a templom felújítását is ünneplik. A renoválás jelentős része befejeződött, már csak kisebb munkálatok vannak hátra.

Azt is megemlítette, Hercegszőlősön lényegesen lecsökkent a református hívek száma, ezért szeretnének évente több olyan programot is szervezni a templomban, amelyekkel a vidék magyarságát összegyűjthetik. Ez a nap is ilyen volt, hiszen drávaszögieken és szlavóniaiakon kívül érkeztek vendégek Vajdaságból, Erdélyből és Magyarországról is Hercegszőlősre.

Bóka András, a Baranyai Református Egyházmegye nyugalmazott esperese is részt vett az ünnepségen. Sok szállal kötődik a Drávaszöghöz, ugyanis a honvédő háború idején a Délvidéki Menekültügyi Misszió keretében szervezte a menedékesek elszállásolását, és koordinálta a nagy mennyiségű külföldi adománynak a térségbe való szállítását.

– Jártam már a hercegszőlősi templomban, többek között a kopjafaszenteléskor, de nyomon követtem a templomfelújítást is – nyilatkozta lapunknak Bóka András.

A templom felújításához is támogatókat keresett – a horvát és magyar műemlékvédelmi hatóságokat, valamint az egyházkerületeket is ösztönözte a támogatásra.

A Szent Korona másolatát is elhozták a szőlősi templomba

Mivel a zsinat évfordulóját néhány nap választja el a magyar államalapítás ünnepétől, az egyház meghívta a Magyar Koronaőrök Egyesületét, amely elhozta a Szent Korona másolatát a hercegszőlősi templomba.

10-hercegszolosi_zsinat1-(2)– Ez nem annyira hagyományőrző tevékenység számunkra, mint inkább küldetés. Próbáljuk a magyarságtudatot erősíteni azokban, akikhez elvisszük a koronát – nyilatkozta lapunknak Csordás Imre, a Magyar Koronaőrök Egyesülete felvezető parancsnoka. Magyarországon kívül gyakran látogatnak határon túli magyarokhoz, de voltak már Bécsben és a Vatikánban is.

Csordás Imre a tulajdonukban lévő koronamásolatról elmondta, amerikai magyarok készítették évtizedekkel ezelőtt, és tőlük örökölték meg a koronát, mely főbb vonalaiban megegyezik az eredetivel.

Az ünnepi istentisztelet előtt mindenki közelről megcsodálhatta a legfontosabb magyar ereklye másolatát, majd Varga György köszöntötte a vendégeket.

Ezt követően Forró László, a Királyhágó-melléki (Erdély) Református Egyházkerület püspökhelyettese igehirdetésére került sor.

Beszédében gyakran idézett a 46. zsoltárból, melyben „benne van nemcsak az egyéni múlt, hanem a közösségre tekintve is a hívő múltunk, jelenünk és jövendőnk”. A „seregek uráról” beszélt a híveknek, aki a legnyomorúságosabb helyzetekben sem hagyja el híveit.

Az igehirdetés után Hegedűs Zsuzsanna lelkipásztor énekelt és szavalt, majd vezette le Varga Györggyel az úrvacsorát.

Az úrvacsoraosztás után emléktáblát avattak Sója Lajos, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház főgondnoka emlékére, aki kitartóan harcolt az egyház és magyarságunk fennmaradásáért. A táblát ifj. Sója Bálint, Sója Lajos unokája leplezte le.

Varga György lelkipásztor végezetül, visszautalva az igehirdetésben elhangzottakra, párhuzamot vont a hercegszőlősi reformátusság és a korabeli Jeruzsálem sorsa között: „Jeruzsálem jövője bizonytalan és jövőkép nélküli volt. Itt is már annyira lecsökkent a reformátusság létszáma, hogy a jövője bizonytalan, egyedül Isten megtartó ereje jelenthet jövőt és perspektívát az itteni reformátusság számára.”

Hozzátette, nem hagyja, hogy az újonnan felújított templom az ürességtől kongjon, s a jövőben is az évfordulós ünnepélyhez hasonló, tartalmas programokat kívánnak tető alá hozni, amelyekkel nemcsak a helyi református közösség, hanem a régió és a még tágabb környezet magyarságát kívánják összefogni.