Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) kihirdetett ítéletében felmentette Vojislav Šešeljt, a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt radikális politikust.
Az NT elnöklő bírája által ismertetett ítélet szerint a hágai székhelyű törvényszék a vádpontok mindegyike alól felmentette és szabad embernek nyilvánította a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét. Jean-Claude Antonetti hozzátette, a szerb politikus elleni elfogatóparancs az ítélet nyomán érvényét vesztette.
Šešelj ellen kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni bűntény miatt emelt korábban vádat a törvényszék ügyészsége.
A most 61 éves Šešeljt azzal vádolták, hogy felelős a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, az SRS-t vezető politikusnak pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei – amelyek gyakran a délvidéki magyarokat is célba vették – hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.
A hágai bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a fegyveresek által elkövetett bűncselekményekért Vojislav Šešelj nem vonható felelősségre, a vádhatóság ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával vagy egyetértésével, esetleg az ő parancsára történtek volna a jogsértések.
„Úgy aludtam, mint egy csecsemő, nincsenek lelkiismereti problémáim” – közölte a Szerbiában tartózkodó Šešelj az ítélethirdetés reggelén.
Vojislav Šešelj 2003-ban önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, és majdnem 12 évet töltött annak börtönében, majd 2014-ben rossz egészségi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadlábra helyezték. Ennek egyik feltétele azonban az volt, hogy ha a bírói testület kéri, akkor azonnal vissza kell térnie Hágába. Ezt azonban Šešelj számos alkalommal megtagadta, az ítélethirdetésre sem volt hajlandó visszautazni.
Miután 2014-ben visszatért Szerbiába, Šešelj folytatta a nacionalista retorikát, például „Nagy-Szerbia” megalakításáról szónokolt, ami Szerbia egyesítését jelentené a környező országok szerbek lakta területeivel.
Az 1991-1995-ös délszláv háborúban több mint 100 ezren vesztették életüket, és milliók hagyták el otthonukat.
Šešelj: csakis felmentő ítélet születhetett
Šešelj szerint a hágai Nemzetközi Törvényszékjogilag az egyetlen lehetséges döntést hozta meg azzal, hogy ügyében felmentő ítéletet hozott.
A vajda kijelentette, hogy nem követte az ítélethirdetést, a felmentő ítélet után viszont a Twitteren azt írta: „úgy hallottam, vége a harcnak”. A megfogalmazás nem meglepő, ugyanis annak ellenére, hogy az NT engedményeket tett, és Vojislav Šešeljnek- a korábbi gyakorlattól eltérően – nem kellett megjelennie az ítélethirdetésen, és követhette azt élő kapcsoláson keresztül, ő kijelentette: erre sem hajlandó.
Šešelj elmondta: az eljárás kezdete óta tudta, hogy egyetlen bűncselekményt sem tudnak rábizonyítani, és miután minden hamis tanúvallomást megcáfolt, minden hamisított dokumentumra rámutatott, és győzött, már nem is érdekelte maga az ítélet.
Megjegyezte viszont, hogy „talán egy rövid büntetést” kaphatott volna, hogy a szerbség ellenségei ne legyenek ennyire dühösek az ítélet miatt.
Hozzátette, az NT bírói tanácsának két tagja, Jean-Claude Antonetti és Mandiaye Niang bebizonyította, hogy a szakmaiság és a tisztesség minden politikai nyomás felett áll. Ugyanakkor kiemelte, hogy a felmentő ítélet ellenére sem változott meg a véleménye a hágai Nemzetközi Törvényszékről, továbbra is szerbellenesnek, és az új világrend eszközének tartja.
Első reakciók
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök – aki korábban Šešelj pártjában politizált – szerdán arról beszélt, hogy nem tudja előre, mire számíthat Šešelj Hágában, de annak nem lesz akkora jelentősége, mint a Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök elleni ítéletnek.
A bosnyákokat és a horvátokat viszont sokkolta a felmentő ítélet. Denis Zviždić boszniai miniszterelnök kijelentette: nem érti, hogyan menthette fel az NT a radikális politikust, hiszen szerinte egyértelműen bizonyítást nyert, hogy részt vett a Bosznia-Hercegovina elleni katonai agresszióban.
Šešelj ügye teljes bizonytalanságban tartotta még a jogi szakértőket is. Nem lehetett előre tudni még azt sem, hogy ha esetleg bűnösnek találják, akkor egyáltalán vissza kell-e térnie Hágába, hiszen majdnem 12 évig volt előzetes fogságban, ami feltehetőleg lefedte volna a kiszabható büntetés hosszát.
Az viszont már biztos, hogy a Šešelj-ügy mindig is a hosszúságáról, illetve „szerencsétlen” kezeléséről lesz ismert, és a felmentett radikális politikus bizonyítottnak érezheti korábbi kijelentését, miszerint ez az ügy szégyen a Nemzetközi Törvényszékre nézve, s ezzel „Hága megbukott”.
Šešelj parlamenti politizálásra készül a hágai felmentő ítélet után
Miután a hágai Nemzetközi Törvényszék csütörtökön minden vádpont alól felmentette, Šešelj kijelentette: minden erejét a választási kampánynak szenteli, parlamenti politizálásra készül.
Kiemelte, egyelőre nem tudja, hogy a felmentő ítélet miatt jobb eredményre számíthat-e pártja, a Szerb Radikális Párt (SRS) az április 24-i, előre hozott parlamenti választásokon, de úgy véli, hogy az SRS a voksok 20-25 százalékát szerezheti meg. „A legjobban azt szeretnénk, ha több szavazatot kapnánk, mint a Szerb Haladó Párt” – fogalmazott Šešelj.
Egy interjújában Šešelj azt is kifejtette, hogy a parlamentbe történő bejutását követően várhatóan ellenzéki pozícióból politizál majd, ám ha az SNS elfordulna az Európai Uniót támogató politikától, és Oroszország felé fordulna, akkor az SRS is támogatná őket. Ebben az esetben pedig Šešelj pénzügyminiszter szeretne lenni.
Horvát kormányfő: Šešelj felmentése szégyen, az áldozatok arculcsapása
Szégyennek, az áldozatok arculcsapásának nevezte Tihomir Orešković horvát miniszterelnök csütörtökön, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) felmentette Vojislav Šešeljt, a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt szerb radikálist a terhére rótt bűncselekmények alól.
Tihomir Orešković Vukováron nyilatkozva kijelentette, hogy a felmentő ítélet a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló ENSZ-törvényszéknek és ügyészségének a veresége.
„Ez az ember bűnt követett el és nem mutatott sem akkor, sem most bűnbánatot” – hangsúlyozta.
Orešković szerint a hágai törvényszék nem ismerte fel a Horvátország ellen elkövetett bűncselekményt. „Vagyis Nagy-Szerbia fasiszta politikája büntetlenül maradhatott” – hangsúlyozta.
Šešelj horvát és EU-zászlót is égetett, de Horvátország nem fogja meggátolni Szerbiát az Európai Unióhoz történő csatlakozásban – mondta Orešković, hozzátéve: „Szerbiának mindazonáltal meg kell felelnie az összes csatlakozási feltételnek”.
A Horvátországban a honvédő háborúban fogvatartott és eltűnt áldozatok egyesületének elnöke elítélte és megdöbbenéssel fogadta Vojislav Šešelj felmentését. Ljiljana Alvir szerint fel lehet tenni a kérdést: van-e igazság vagy az igazság valójában politika.
„Ez az ítélet hihetetlen, az ember ezek után megkérdezhetik, hogy létezik-e egyáltalán igazság” – mondta.
Nemkívánatos személlyé nyilvánították Šešeljt Horvátországban
Vojislav Šešelj nemkívánatos személlyé nyilvánították Horvátországban, és amennyiben megjelenik a horvát határon, a hatóságok a külföldiekre vonatkozó törvényre hivatkozva nem engedik belépni az országba – közölte a horvát belügyminisztérium (MUP) csütörtökön.
A tárca értesítette döntéséről a határrendészetet is.
Šešelj egy közösségi oldalon azt üzente Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfőnek: „Drága Kolindám, készülj, nemsokára hivatalos látogatásra érkezem hozzád”. A magát csetnik vajdának nevező politikus korábban sokszor sértő, szexista megjegyzéseket tett a horvát államfőre, és miután hágai börtönéből visszatért Szerbiába, többször küldött provokatív üzenetet Horvátországnak, sértegetett politikusokat, és égetett nyilvánosan horvát zászlót Szerbiában.
Sajtóértesülések szerint Šešelj kitiltását Horvátországból maga az államfő kérte, aki jelenleg hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodik. Az intézkedésről Tihomir Orešković kormányfővel is egyeztetett telefonon.
