Dicsőség a szentlászlói hősöknek

129
szentlaszlo

Huszonhárom éve annak, hogy Szentlászló elesett. A védők 152 napon át tudták tartani a települést. Amikor már az ellenállás lehetetlenné vált, kénytelenek voltak elhagyni szülőfalujukat. A visszavonulás áldozatokat követelt, mintegy félszáz katona vesztette életét, 18-an pedig eltűntek. A tragikus eseményekről minden év november 24-én emlékeznek meg a szentlászlóiak.

A Szentlászló elleni támadás 1991. június 26-án kezdődött, a környező (szerb) falvak lakosaiból rekrutálódott katonák – az ún. Jugoszláv Néphadsereg támogatásával – rárontottak a falura. Azokat az embereket támadták, akikkel korábban még együtt tervezték a vidék jövőjét. De kellett nekik a szentlászlóiak vagyona, földje, háza, munkagépe.
Annak ellenére, hogy az ellenség létszámban és fegyverben sokkal erősebb volt, a bátor katonák és önkéntesek 152 napon át védték a falut és tartották Eszék déli frontvonalát. Az Árpád-kori településre több ezer lövedék zúdult. Mint ahogy Vukovár az egész Horvátország harcának szimbólumává vált, Szentlászló Eszékhez kapcsolódik: amíg Szentlászló tartotta a déli frontvonalat, Eszék védőinek sikerült megszervezniük a város védelmi stratégiáját.
Augusztus végén először az idősebbek, a kiskorúak és az asszonyok hagyták el a falut. Amikor pedig az ellenállás már lehetetlenné vált, a védőknek az egyedüli megoldást a gyűrű áttörése jelentette. November 23-án, 17 órakor kezdődött az akció. A félnapos, derékig érő vízben, sáros kukoricaföldeken zajlott erőltetett menet után másnap virradóra sikerült a falu védőinek szabad területre jutniuk, a néhány kilométerre fekvő Ivanovac helységbe. Emberfeletti megpróbáltatásoknak voltak kitéve, így a manőver sikeres megvalósítása emberáldozatokba került. 

 

07-szentlaszlo--2

 

A sikeres kitörés után a harcedzett katonák csatlakoztak Eszéken a város védőihez, vagyis a továbbiakban a lövészárkokban harcoltak az országért és szülőföldjükért. A honvédő háborúban 48-an haltak meg, 18 személyt pedig eltűntnek nyilvánítottak.
„Éltek, élni akartak és élni fognak emlékezetünkben örökké” – ez a felirat olvasható a szentlászlói emlékmű két oldalán, egyik felén magyarul, a másikon pedig horvátul. Harminchét katona és 11 civil áldozat nevét vésték bele a faluközpontban felállított szobor középső elemébe, amely előtt minden év november 24-én emlékeznek meg a szentlászlóiak. A hozzátartozók, a különböző egyesületek képviselői, a járási és önkormányzati tisztségviselők helyezik el az emlékezés koszorúit és gyújtanak mécsest az elesettek és eltűntek tiszteletére.
A koszorúzók között volt a HMDK küldöttsége is.

 

{fcomments}