Az eszéki székhelyű Breza (Nyírfa) egyesület egyik legfőbb célja, hogy az önkéntes és szociális munkában való részvételre nevelje a fiatalokat, de programjában nagy hangsúlyt kap a gyakorlati tapasztalatszerzésen alapuló nevelés is. Tevékenységükről – melyet egy oldalban képtelenség összefoglalni, ezért a teljesség igénye nélkül – Kalajdžić Edita, az egyesület munkatársa számolt be nekünk.
A Breza egyesület 2001 óta működik Eszék városában és a régióban azzal a céllal, hogy elsősorban hátrányos helyzetű gyerekeknek és fiataloknak nyújtson segítséget érdekeik érvényesítésében, a társadalomba való beilleszkedésben. Alapvető tevékenysége a közösségfejlesztésre, szociális szolgáltatásokra irányuló programok szervezése.
Munkájában nagy hangsúlyt fektet az önkéntességre, középiskolásokkal és egyetemistákkal dolgozik együtt, illetve azokat a fiatalokat vonja be tevékenységébe, akiknek szociális programja keretében nyújt segítséget.
Kalajdžić Edita, a Breza munkatársa lapunknak elmondta, a fiatalok nagyon nyitottak és tettre készek, ha az önkéntességről van szó.
– Jelenleg tizenöt fős a csapatunk, ezenkívül kb. húsz állandó önkéntes aktivistánk is van, akik folyamatosan részt vesznek a programokban, de nagyobb megmozdulások alkalmával sokkal többen segítenek be a munkába – tudtuk meg Editától.
Programjaik központi témája a szociális segítségnyújtás és a közösségfejlesztés
Edita egyik feladata az egyesület pályázatainak lebonyolítása, ezzel kapcsolatban elmondta, jelenleg is kilenc hazai és nemzetközi programjuk fut, amelyekben vezetőként vagy partnerként vesznek részt.
Az egyesület szociális programja keretében olyan, elsősorban kamaszkorú fiataloknak viseli gondját, akik példátlanul nehéz szociális körülmények között nőttek fel. Az egyesület szakemberei – pszichológusok, pszichoterapeuták, gondozók, pedagógusok – huszonnégy órás felügyelet alatt foglalkoznak velük, támogatják őket a sok esetben súlyos traumák utáni talpra állásban, közösségbe való beilleszkedésben.
Egyik legnagyobb rendezvényük a Határtalan ország (Zemlja bez granica) nevű nemzetközi gyermek- és ifjúsági fesztivál Eszéken, amelyre több mint tíz országból érkeznek résztvevők. A másfél évtizedes múltú rendezvény „edzőteremként” szolgál a gyerekek kreatív készségeinek fejlesztésére, a hátrányos helyzetű fiatalok integrálására, illetve a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására. A fesztiválon világhírű külföldi szakemberek tartanak foglalkozásokat a résztvevőknek, műhelyeik során – csakúgy, mint a Breza tevékenységében általában – nagy hangsúlyt fektetnek a tapasztalati oktatásra.
Az említettek mellett minden évben számos oktató jellegű programot szerveznek nemcsak fiataloknak, hanem szülőknek és az oktatásban részt vevő szakembereknek is, melyekben aktuális problémákkal, kihívásokkal foglalkoznak. Egyik legközelebbi programjuk egy konferencia lesz április végén, melynek témája a családokat érintő problémák, illetve azok kezelése lesz.
Ösztönzésként éli meg a kihívásokat
Edita nemcsak a pályázatok lebonyolításában szorgoskodik, hanem a nevelői tevékenységből is kiveszi a részét.
– Rendkívül széles a tevékenységi köröm, nemcsak pályázatokat írok, programokat szervezek, hanem gyerekcsoportokkal is foglalkozom, tanulom a szociális tevékenységet, feladataimban az összes eddigi tapasztalatomat – amelyeket korábbi munkáim során, a rendezvényszervezésben, vagy akár a Drávatájnál és a Képes Újságnál szereztem – is hasznosítani tudom – nyilatkozta lapunknak Edita.
Hozzátette, sokszor nagy kihívást jelent számára a munkája, de ösztönzésként éli meg, hogy meggyürkőzhet az előtte álló feladatokkal, emellett az a tudat is motiválja, hogy az egyesületben végzett tevékenységével a közösségéért dolgozik. Még ha ez sokszor lemondásokkal jár is, hiszen például a gyerekekkel való foglalkozás során nem lehet az embernek „munkaideje”.
Jól érzi magát jelenlegi munkakörében, az meg már csak hab a tortán – állítja –, hogy az egyesület révén gyakran utazhatnak és vehetnek részt szakmai találkozókon, konferenciákon, széleskörű tapasztalatokra tehetnek szert.
Azt is elmondta, a Breza ma már egy „felnőtt” (közel húszéves), stabil lábakon álló, széles körben elismert és támogatott szervezet, és becsöppenve a „vérkeringésébe”, ő nagyon sokat kapott, sokoldalú tudásra tett szert, és tisztában van vele, hogy a jövőben is sok olyan feladat vár rá, amelyek további fejlődésre nyújtanak lehetőséget. Szerzett tapasztalatait pedig visszaforgathatja a közösségbe.
