A HMDK bellyei alapszervezete múlt héten kiállítást rendezett tagtársuk, Egyed Árpád bellyei festő munkáiból.
Egyed Árpádnak gyerekkorától fogva jelen van az életében az alkotás, a képzőművészet. Az expresszionista kifejezésmód áll közelebb hozzá, a belső, szubjektív „valóság” ábrázolása. Egy korábbi interjú során úgy nyilatkozott, kedvenc témái nincsenek, művészetének célja saját határainak feszegetése. Alkotás közben saját magával „beszélget”, meg a színekkel és a formákkal, s leginkább az a kérdés foglalkoztatja, mennyire tudja kifejezni azt, ami a fejében van. Éppen ezért soha nem készít piszkozatot, nem tervez, hanem szinte „ész nélkül” alkot, a pillanat szüli a festményt.
Ilyen módon születtek a bellyei HMDK-alapszervezet székhelyén kiállított absztrakt képei is, köztük az Órák képsorozat, melyben az idő, az elmúlás témáját járja körül. Festményeken kívül néhány fafaragást is megtekinthettek a látogatók múlt csütörtökön, a tárlat megnyitóján, ahol az alkotó személyesen mutatta be tevékenységét, művészetét. A megnyitó társalgással zárult.
Egyed Árpád korábban sokfelé bemutatta a képeit a Drávaszögben, Szlavóniában és Magyarországon, sőt még Rómában is, ahol részt vett egyszer egy, a horvát katolikus zarándokok házában rendezett művésztelepen. Viszont mindig hobbiként tekintett erre a tevékenységre, amelyet munkája mellett gyakorolt. Ma már nyugdíjasként hódol a festészetnek és a fafaragásnak. Keze munkáját dicsérik médiaházunk előterében a fából faragott gémek, a gólyapár-szobor a bellyei óvodában, valamint a központi vendéglő előtt álló Részeges című szobra is.
A cikk az elektronikus média többféleségének és különbözőségének fejlesztéséről szóló Alap által került társfinanszírozásra.
