Évente tartanak találkozót a vörösmarti algimnáziumban 1957-ben végzett diákok, legutóbb Siklóson nosztalgiáztak, ahol Klieber József látta vendégül a volt osztálytársakat.
Az augusztus végi összejövetelen tizenhat volt diák vett részt. A gyülekező Vörösmarton volt, itt felkeresték volt osztályfőnökük, Baranyai Schneider Júlia tanárnő síremlékét, ahol koszorút helyeztek el, majd elénekelték a vörösmarti diákhimnuszt.
A találkozó Siklóson folytatódott, a Vasúti vendéglőben, ahol a soros vendéglátó Klieber József fogadta az öregdiákokat és azok házastársát. Az egykori diáktársakhoz csatlakozott volt tanárunk, Petrik László is, aki rendszeresen eljár a találkozókra.
Sárác János elmondta, a pár évvel ezelőtti találkozón határozták el, hogy minden évben összejönnek, és mindig más vállalja a házigazda szerepét.
– Egy összetartó és ragaszkodó osztályról van szó, ezért mindannyiunk számára fontos esemény ez az évenkénti összejövetel – mondta Sárác János, aki hozzátette azt is, búcsúzáskor azt is megbeszélték, hogy jövőre Pélmonostoron találkoznak.
A vörösmarti algimnázium
Az akkori Horvátország területén az egyetlen magyar tannyelvű hétosztályos iskola, illetve algimnázium 1949-ben alakult meg Vörösmarton. A falu nagyvendéglőjét alakították át iskolává, melyet csak fokozatosan tudtak ellátni a szükséges felszereléssel. Az első tantestület tagjai Molnár Pál (igazgató), Tóth Lajos, Zapletán Mária, Schneider Júlia, Merki Ferenc és Rumpf Kálmán voltak. A fiatal tantestületnek felelősségteljes feladattal kellett megbirkóznia. Baranyában és Szlavóniában nagy volt az iskola iránti érdeklődés. Hamarosan diákkonyhát kellett nyitni. Néhány év múlva az iskola mellett 35 tanulót befogadó kollégium nyílt a vidékiek számára. A vörösmarti algimnázium végzett tanulói előtt pedig megnyílt az út a vajdasági magyar gimnáziumokba és szakközépiskolákba.
{fcomments}
