A négy éve rendszeresen megtarott kopácsi lecsófesztivállal sikerült egy újabb olyan rendezvényt adni a településnek, amely nemcsak gasztronómiai látványossággá vált, hanem a falut és a környélbeli magyarságot is összehozza egy napra. A fesztivált az Arany János Magyar Kultúregyesület és a HMDK kopácsi alapszervezete rendezte.
A lecsó
A lecsó (szlovákul lečo, németül letscho, lengyelül leczo) a hagyományos, híres magyar ételklasszikusok közé tartozik. Habár a lecsó balkáni eredetű étel, ma már a magyar gasztronómia egyik alappillérének tartják. Maga a lecsó szó a magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint 1940-ben jelent meg először az Új Idők Lexikonában.
A lecsó egy zöldségragu, tulajdonképpen egyfajta paradicsom-paprika „pörkölt”. Magyarországon a legtöbb publikált recept szerint a legáltalánosabb módon elkészített lecsó egy rész makói vöröshagymát (hungarikum), két rész érett paradicsomot és négy rész roppanós, fehér húsú cecei zöldpaprikát (hungarikum) tartalmazó változat. Számos módon lehet elkészíteni, a paradicsom héjától forrázással szabadulnak meg azok, akik nem szeretik, ha a paradicsom kemény héja az ételben marad. Megszámlálhatatlan formában készítik, a tojásos lecsótól a rizses és kolbászos lecsón át mindegyik változatában megtalálhatók az elengedhetetlen összetevők: a vöröshagyma, a zöldpaprika és a paradicsom.
Így készül
A lecsó általában úgy készül, hogy a paradicsomokat meghámozzák, és esetleg a terméskocsány felőli részüket is kivágják. A paprikából a terméskocsányt a magléccel együtt el kell távolítani. A paradicsomot cikkekre, a paprikát csíkokra vagy karikára kell vágni. A hagymát apróra vágva, olajon, kis lángon, kevergetve meg kell pirítani. Amikor már üvegessé válik és zsemleszínűre pirul a hagyma, hozzá kell tenni az előkészített zöldpaprika-darabokat, és tovább kell pirítani. Miután kissé megpuhul a zöldpaprika, annyi fűszerpaprikát kell rászórni, hogy szép piros színe legyen.
Ezután folyamatosan forgatva hozzá kell adni a cikkekre vágott héj nélküli paradicsomot is. Sózás és fűszerezés után el kell kezdeni a félig lefedett edényben a főzést. A lecsó akkor tekinthető késznek, amikor a paradicsom már szétesett, de az állaga még nem szószos.
4. Kopácsi Lecsófesztivál
Családok, baráti társaságok és egyesületek csapatai neveztek be idén is a Kopácsi Lecsófesztiválra. A csapatok a nevezési díjért egy asztalból és két sörpadból álló főzőhelyet, bográcsot, háromlábat, egy kötényt és a lecsóba való zöldséget kaptak, ez utóbbit a helyi zöldségtermelők ajánlották föl.
A szombat délutáni gyülekező után megkezdődtek az előkészületek, minden csapattagnak megvolt a feladata: volt, aki a zöldséget aprította, vagy a főzőhelyet készítette elő, a dekorációfelelős pedig a pavilont és az asztalt díszítette. A háromfős zsűri – Molnár Lídia, Varga Tímea és Kovács János – ugyanis az ételek íze mellett a tálalást és a pavilonokat is díjazta.
Aztán lassan meggyúltak a tüzek is a bográcsok alatt, és indult a főzés. Míg a szakácsok kavarták az ételeket, a szervezők kísérőprogramot is kitaláltak: a felnőtteknek pálinkaízlelő, míg a gyerekeknek szörpkóstoló versenyt hirdettek. Az esemény így nemcsak a főzőcsapatoknak kínált szórakozási lehetőséget, hanem azoknak is, aki vendégként érkeztek.
Majd szokásos körútjára indult a zsűri, tagjai pontozással választották ki a legjobb lecsót főző csapatokat, a népszerű nyári ételt számos ínycsiklandó formában, minőségben, tálalásban ízlelhették meg. Végül eldőlt a verseny: a legjobb ételt a kopácsi Kristóf Franciska csapata főzte, a második helyen szintén kopácsiak végeztek, Potalec Idáék, a harmadikon pedig a szomszédos Várdarócról érkező Kis Kónya Szonja csapata végzett.
A pavilont és a terítéket külön értékelték, itt szintén kopácsi csapat nyert: Papp Miklósék asztala minden részletében a hagyományos kopácsi zöldségtermesztést hirdette, még a gyertyatartó is paprikával volt díszítve. Persze a többi csapat is igazán kitett magáért, kézimunkák, régi falvédők, a rétből származó nád és persze a lecsó minden alapanyaga megjelent díszítőelemként.
Idén 20 csapat jelentkezett a gasztronómiai „kalandra”, és főzte meg legjobb tudása szerint a lecsót.
Az eseményt a szervezők a HMDK és a Bellyei járás támogatásából valósították meg, valamint a helyi Szarvas vadásztársaság is besegített, ők kolbászt sütöttek, amiből mindenki ingyen kapott.
A vidám hangulatú esemény késő éjszaka ért véget.
