A horvát tanügyi törvény lehetővé teszi, hogy a kisebbségek saját nyelvre lefordított általános iskolai tankönyvekből tanulhassanak. Az elmúlt évek során az oktatási minisztérium több millió kúnát költött a tankönyvek fordítására, kiadására. Közel ötven tankönyvet ültettek át magyar nyelvre, 2014-ben viszont ismét változtatni fognak az engedélyezett tankönyvek listáján, így egy részüket már nem lehet majd használni. Kezdetben a HunCro Nyomdaipari Kft., majd az eszéki magyar iskolaközpont foglalkozott a tankönyvfordítással, idén májusban viszont az intézmény vezetése úgy döntött, nem vállalja tovább ezt a munkát, így egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a magyar tankönyvek sorsa.
A horvát tankönyvek kisebbségek nyelvére való fordításának projektje több mint nyolc évvel ezelőtt kezdődött, kezdetben a HunCro Sajtó és Nyomdaipari Kft. adta ki a könyveket, majd az oktatási minisztérium a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központot (Eszék) bízta meg a feladattal, Kovacsevity Anna igazgatónő vezetésével.
– Az akkori tankönyvkatalógusból választhattuk ki azokat a címeket, amelyeket le akartunk fordítani – mondja Varga Erna magyar tanügyi főtanácsos. – Miután kikértük az iskolák, tanárok véleményét, 24 tankönyv fordítására vállalkoztak a pedagógusok. Nagyon rövid idő állt a rendelkezésükre, így például 2007-ben csak egy hónappal a szeptemberi iskolakezdés után kapták meg a diákok a magyarra fordított könyveket.
A tanügyi tanácsos szerint gondot jelentett az is, hogy a könyvek nagy részében sok volt a hiba, és olyan adatokat is tartalmaztak, amelyek időközben elavultak. A horvát példányok utánnyomásában ezeket korrigálták, de a fordításban a szerzői jogok miatt ezt nem tehették meg, emiatt ezek a könyvek így kerültek az iskolákba. A tanárok számára ezért csupán segédeszközök lehetnek, nem hivatkozhatnak a megállapításaikra. Szerinte problémát jelent az is, hogy jövőre újra változik az engedélyezett könyvek listája, így a lefordítottak közül többet nem használhatnak a diákok. Ráadásul a magyar iskolaközpont vezetősége, most már Kucsera Bandi igazgatóval az élen, nemrég úgy döntött, nem kívánja ezt a munkát folytatni.
– Ez év májusában a magyar központ igazgatóbizottsága kérésemre úgy döntött, mivel a HMOMK elsősorban oktatási és közművelődési központ, nem pedig könyvkiadó, így nem vállaljuk a továbbiakban a könyvfordítást. Nincs meg hozzá sem az anyagi hátterünk, sem az infrastruktúránk. Annak pedig, hogy saját költségre közbeszerzési pályázatokat írjunk ki, semmi értelme – nyilatkozta Kucsera, aki hozzátette azt is, a legjobb, ha egy ilyen feladatot kiadóvállalat végez, mint korábban a HunCro.
A vázolt helyzet miatt a minisztérium a magyar ernyőszervezeteket kérte föl, hogy javasoljanak kiadót a további feladatok folytatásához. A HMDK és a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma a Media Hungarica Művelődési és Tájékoztatási Intézetet javasolta, a másik részről pedig a Magyar Egyesületek Szövetsége jöhet számításba.
Az általunk megkérdezett tanárok azt mondják, nagyon megkönnyítette a munkájukat a magyarra fordított szakirodalom.
Vučenović Belašić Tímea rajz-földrajz szakos tanár szerint, aki maga is fordított tankönyveket, folytatni kellene ezt a munkát, ő személy szerint viszont nem vállalkozna ismét erre a komoly és nehéz feladatra.
Mišković Margit tanítónő több mint harminc éve van a pályán, szerinte a legnagyobb hasznát a magyarra fordított matematika-könyveknek veszik.
– Nagyon sok a szöveges feladat az alsós tankönyvekben, így itt nem kell a gyerekeknek segítenünk, önállóan is tudnak dolgozni. Ezért még több lefordított munkafüzetre is szükségünk lenne – mondja Margit tanárnő.
Hogy mi lesz a tankönyvfordítással, egyelőre tehát nem lehet tudni, de mindenesetre az anyanyelven való tanuláshoz szükség van a magyar tankönyvekre.
{fcomments}
