Arany Jánosra emlékeztek az eszéki magyar tanszéken

507

Az eszéki tudományegyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatói rendszeresen szerveznek különböző, a magyar nyelvvel és kultúrával kapcsolatos rendezvényeket. November 23-án az Arany János-emlékév kapcsán tartottak megemlékezést.

Az idei esztendőt a magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította. Világszerte számos rendezvényt tartottak a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere tiszteletére.

Az eszéki rendezvényt megtisztelte jelenlétével De Blasio Antonio, Magyarország eszéki főkonzulja is, aki a költő életútját ismertette. Ezt követően dr. Bence Erika, az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára tartott előadást a költő leghíresebb művéről, a Toldiról. Természetesen az eszéki tanszék hallgatói is közreműködtek, Arany életútjának a legfontosabb állomásairól beszéltek.

A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt. Arany elsősorban epikus költőnek tartotta magát, de költészetének – a méltán népszerű és halhatatlan Tolditól eltekintve – ma elsősorban a lírai része hordoz korunk számára is érvényes üzenetet.

Az előadások után kihirdették a tanszéken belüli Arany 200 elnevezésű műfordítóverseny eredményeit, és a legjobbakat elismerésben részesítettek. Az ünnepi megemlékezést a Göncölszekér együttes műsora zárta, tagjai klasszikus és kortárs költők megzenésített verseit adták elő.
Dr. Lábadi Zsombor tanszékvezető lapuknak elmondta, fontosnak tartja, hogy a katedra diákjai jobban megismerjék Arany János munkásságát, hiszen ő azon kevés magyar író közé tartozik, aki már élete során nagy elismerésben részesült, tereket, utcákat neveztek el róla még életében.

A rendezvény fő támogatója a Balassi Intézet (Budapest) és az eszéki magyar főkonzulátus volt.