A Drávatáj tévéstúdió stábja még tavasszal elindult a horvát–magyar közös történelmi emlékek nyomába, ezúttal a Zrínyi és a Frangepán (Frankopan) családok történetét kutatva. Az állomásokon Radonić Margit idegenvezető volt a segítségünkre, ő kalauzolt bennünket a távoli múlt felidézésének a szándékával zajló utunkon.
A Kvarner-öböl partjának egyik bájos kis pontján magasodik a Nova Kraljevica kastély, amely a Zrínyi–Frangepán család történetének egyik legfontosabb helyszíne. Nem csupán egy nyári rezidencia volt, hanem egy letűnt korszak utolsó békés pillanatainak színtere, mielőtt a történelem tragikus fordulatot vett volna. A kastélyt Zrínyi Péter – a költő és hadvezér, Zrínyi Miklós öccse – építtette, ahol feleségével, Frangepán Katalinnal élt. Két nagy név fonódott itt össze nemcsak politikai és családi szövetségben, hanem a műveltség, a kultúra és a művészet szeretetében is.
Összeesküvés és bukás
A falak azonban nemcsak szerelmi történetekről mesélnek, hanem összeesküvésekről is. A vasvári békeszerződés következményei – amely a töröktől visszafoglalt területeket ismét a szultánnak adta – keserű csalódást hoztak a magyar és horvát főuraknak. Ekkor kezdődött a Wesselényi-féle összeesküvés, amelynek központi alakjai között ott találjuk Zrínyi Pétert és Frangepán Kristóf Ferencet is. A hagyomány szerint az összeesküvés szálai a kastély falai között fonódtak össze, mielőtt a Habsburg-udvar kegyetlen megtorlása a főurak életét követelte volna.
A császári hatalom célja egyértelmű volt: megtörni a hatalmasra nőtt családok befolyását. A kivégzések után a vár fényűző berendezését kifosztották: gazdagon díszített, báránybőrre festett tapéták, értékes bútorok, műtárgyak kerültek a grazi kamarai raktárakba vagy a katonaság kezére. A kastély pompájából mindössze néhány eredeti részlet maradt meg – például egy gyönyörű kandalló –, ezek őrzik az egykori nagyság emlékét.
A két család összefonódásának jelképe
A Habsburgok számára azonban a kastély nemcsak a család vagyonát jelentette, hanem stratégiai jelentőségű kikötőt is. Portoré néven már 1729-ben császári hajógyár épült itt, amely új fejezetet nyitott a település, Kraljevica történetében. Nem véletlen, hogy az öbölben Velence és az osztrák fennhatóság állandó rivalizálása alakította a mindennapokat.
A kastély egyedülálló jelképe a belső udvar vízgyűjtő kútja, amelyen a Zrínyi és Frangepán család összefonódott címere látható. A hercegi koronával díszített pajzs nemcsak két nemesi ház frigyét szimbolizálja, hanem a horvát és magyar történelem összekapcsolódását is.
A Nova Kraljevica kastély ma is őrzi a múlt emlékét: a szerelmet és a hűséget, a politikai küzdelmeket és a bukást, a békés pillanatokat és a tragikus véget. Falai között ma is ott vibrál a kérdés: hol húzódik a határ hűség és árulás között?
