A kői Kontrec Anikót sokan egészségügyi nővérként ismerik a hercegszőlősi orvosi rendelőből, azt viszont kevesebben tudják róla, hogy szabadidejében szalvétagyűjtéssel foglalkozik. Ma már kevesen űzik ezt a hobbit, Anikónak viszont kiegészíti az életét. Ma már ezernél is több szalvétája van.
A kői Kontrec Anikó már gyerekkorában is tudta, hogyha majd felnő, emberek gyógyításával szeretne foglalkozni. Nem is volt kérdéses számára, hogy milyen szakon fogja folytatni tanulmányait az általános iskola után. Miután elvégezte az egészségügyi szakközépiskolát Eszéken, szembesülnie kellett az elhelyezkedés nehézségeivel. Évekig járt a munkaközvetítő hivatalba, míg végül állást kapott a hercegszőlősi egészségházban. Elégedett munkájával, azt csinálja, amit egész életében szeretett volna. Viszont az emberekkel való foglalkozás amilyen hálás feladat, olyan stresszes is, cseppet sem mondható könnyűnek. Anikó ezért választott magának olyan hobbit, melynek segítségével komoly odafigyelést igénylő munkája után kikapcsolódhat, megpihenhet. A szalvétagyűjtés alkalmas kedvtelésnek bizonyult, mely munkájával együtt teszi kerekké az életét.
Már gyerekkorában is gyűjtötte a szalvétákat
Anikó Sepsén született, a szalvétát már gyerekkorában elkezdte gyűjteni édesanyja és nagymamája segítségével. Szülei viccből azt mondogatták neki, majd ha a lakodalma lesz, szalvétáival díszítheti az asztalokat. Körülbelül 150-200 szalvétája volt gyerekkorában. Évekkel később átköltöztek Kőbe, ahol családot alapított, gyűjteménye pedig ott maradt az édesanyjánál. A háború (1991-97) alatt egy tűzvész következtében azonban megsemmisült gyerekkori szenvedélyének az eredménye. Nem nagyon hiányolta, mivel ebben az időben nem foglalkozott szalvétagyűjtéssel. Egy alkalommal fiai szerettek volna gyűjtésbe kezdeni, csak éppen azt nem tudták, hogy mi legyen hobbijuk tárgya. Anikó nő és édesanya létére szalvétát és képeslapot ajánlott nekik, ami a fiúkat természetesen nem érdekelte. Ötlete azonban saját magának csinált kedvet gyűjtőszenvedélye folytatásához. Azóta gyűjti „megállás nélkül“ a szalvétákat, kedvtelése mára komoly tevékenységgé vált, és fontos részét képezi az életének. Mikor visszaköltöztek Kőbe, örömmel mutogatta gyűjteményét ismerőseinek, akik felfigyeltek arra, hogy ez milyen fontos Anikó számára. Voltak olyan szalvétagyűjtők is a környezetében, akik már „kinőttek“ hobbijukból, és kollekciójukat Anikónak ajándékozták, aki viszont csak akkor „nőtt bele“ igazán a szalvétagyűjtésbe. A kői Varga Margitka és Varga Árpád komája (és komaasszonya) gyerekkorukból megőrzött 500 darabos gyűjteményüket hagyták Anikóra, tőlük vannak legrégebbi szalvétái is, úgy 40-45 évesek. Anikó nagy becsben tartja egész gyűjteményét, a régieket a koruk miatt, az újabbakat pedig a kinézetükért. Akad most is olyan szalvétagyűjtő, akivel csereberélni tud, így bővíti folyamatosan kollekcióját. Hercegszőlősön több páciense is tudja, hogy mivel foglalkozik Anikó szabad idejében, és gyakran meg is lepik őt egy-két szalvétával a randelőintézet fogadóablakánál, aminek mindig nagyon megörül.
– Sokan kérdezték már tőlem, hogy mire kell nekem az a sok papír. Kérdésükre nem tudok kielégítő választ adni. Ami másnak papír, az nekem sokkal többet jelent annál – mondja Anikó.
A szalvétagyűjtés nem passzív tevékenység
Több mint 1200 darabból álló gyűjteményét az átláthatóság érdekében 70 kategóriára osztotta, így például külön „csoportot“ alkotnak a karácsonyi, húsvéti, virágos, gyertyás, pezsgőspoharas, egyszínű és reklámszalvétái. Minden egyes új szalvétáját feljegyzi katalógusában, hogy amikor cserére kerül sor, tudja, miből van fölöslege. A szalvétákat négy nagy dobozban tárolja, száraz és egérmentes helyen. Kéthavonta szokta átnézni őket, szellőztetni, és olyankor teszi hozzá az újabb darabokat is a többihez. A szalvétagyűjtés tehát nem mondható passzív tevékenységnek, és Anikó a szalvéták ilyen precíz módon való rendezgetésében is örömét leli.
Mivel munkája megköveteli a komolyságot, végeztével így tud igazán kikapcsolódni. Környezetében már mindenki ismeri kedvtelését, és többen gondolnak is rá, amikor szalvéta kerül a kezük ügyébe. A kői református egyháztól is kapott már szalvétát, ez különösen közel áll a szívéhez. Gyakran vásárolni is szokott: amikor betéved egy-egy üzletbe, nehezen bírja ki, hogy ne szalvéták után kutasson. Újabban talált egy olyan eszéki kereskedést, amely szalvétagyűjtőkre specializálódott. Itt olcsón lehet szalvétákhoz jutni, de a csere is megoldható.
Anikó elmondása szerint egy szalvétakiállítás nehezen lenne kivitelezhető a gyűjtemény nagysága miatt, azt viszont szeretné, ha a környék szalvétagyűjtői összejöveteleket tartanának néha, ahol megmutathatnmák egymásnak gyűjteményüket, és cserélni is tudnának.
A szalvétagyűjtéshez elsősorban kitartás kell, amivel Anikó bőven rendelkezik – ez nemcsak szalvétáinak számán látszik, hanem elhivatottsággal végzett munkáján és egész eddigi életén is.
{fcomments}
