A történelmi jellegű lovagi tornát, a sinji alkát a horvát államfő védnöksége alatt 308. alkalommal rendezték meg. Az eseménynek, amely minden évben nagy médiaérdeklődés mellett zajlik, a legrangosabb kiemelt vendége Novák Katalin magyar köztársasági elnök volt.
A vitézi, hagyományőrző versennyel Sinj lakosai 1715 óta állítanak emléket a Cetinska krajinai vidék népei törökök feletti győzelmének. Ekkor ugyanis a mintegy 700 sinji katona sikeresen verte vissza a törökök 60 ezres seregének a támadását. Az első tornákon még azok a vitézek versengtek, akik maguk is részt vettek az ütközetben, a későbbieken pedig az ő leszármazottaik szerepeltek.
Az idein is, mint minden eddigin, a vitézek nem egymás ellen küzdöttek, hanem lóháton vágtatva igyekeztek a három méter hosszú kopjával beletalálni az alka (karika) közepébe, amely két koncentrikus körből áll; a kisebb kör kerülete 3,54 cm, a nagyobbé pedig 13,3 cm. A két karikát három vaskallantyú fogja össze, amelyek a külső kört három egyforma részre osztják. Az nyer, akinek három próbálkozásból a legtöbb pontot sikerül összegyűjtenie. Minden egyes találatot a korabeli mozsárágyú lövése jelzi, és aki a legtöbb találatot szerzi, egy évig – a következő játékokig – viselheti a sinji Alka vitéze címet.
Magyar köztársasági elnök, magyar huszárok
A horvát államfő meghívására az idei esemény kiemelt vendége Novák Katalin magyar köztársasági elnök volt, akinek ebből az alkalomból az alka arany emlékplakettjét nyújtották át.
– Megtiszteltetés, egyben a magyaroknak is szóló baráti gesztus volt, hogy Zoran Milanović elnök meghívására díszvendégként vehettem részt ezen a horvátok számára nagyon jelentős ünnepen. Elnök úr, köszönöm a meghívást, tovább építjük a két ország közötti barátságot! – írta közösségi oldalán Novák Katalin magyar köztársasági elnök.
A magyar köztársasági elnök érkezését különlegessé tették a Bakonyi Poroszkálók egyesületének huszárjai is, akik Magyarországról lóháton érkeztek Sinjbe. Dr. Ivan Našić, az Alkar Lovagok Társaságának titkára elmondta, hogy magyar huszárok már tavaly is részt vettek a Sinji alkán.
Az együttműködés folytatásaként az idén a vitézi játék záróünnepségére a magyar államfő érkezése alkalmából július 20-án indultak el lóháton. A magyar könnyűlovasság hagyományait ápoló egyesület specialitása a hosszú távú lovaglás, amely nagy kihívást jelent különösen logisztikai szempontból, ezúttal több mint 750 kilométeres távot tettek meg nyeregben két hét alatt. A csapat legfiatalabb tagja 12 éves.
Az eseményen, amely minden évben nagy médiaérdeklődés mellett zajlik, többek között jelen volt Andrej Plenković kormányfő, Gordan Jandroković, a horvát szábor elnöke, valamint a horvát kormány több tagja is.
A sinji alka az egyetlen ilyen játék Európában
Az UNESCO 2010-ben vette fel a szellemi világörökség listájára a horvát lovagi tornát, amely az egyetlen ilyen játék Európában.
Az alkároknak szigorúan hagyományos az öltözéke: ezüst kapcsos sötétkék filc dolmány, filc nadrág, széles selyemöv, fehér ing, magas szőrmekucsma, fekete csizma. Lovaikat is ezüst- és aranylemezekkel kivert istrángokkal szerszámozzák föl, a lovak fejükön, fülük között színes bojtok és drágakövekkel díszített lapocskát viselnek.
Mivel a 160 méteres távot 13 másodperc alatt kell megtenni és beletalálni az alkába, fontos a ló típusa. Az arab mén igen temperamentumos, ezért a hazai félvérrel keverik, vagy angol telivért választanak, de manapság a lipicai ló, amelynek „hattyúnyaka” van, mint az angol telivérnek, egyre népszerűbb a sinji alkárok ménesében.
Sinjben már kisgyermekkorban kezdik fölkészíteni a fiúkat a versenyre, és kizárólag sinji születésű férfiak indulhatnak a megmérettetésen.
A sinji alkár vitézek egyesületét 1833-ban jegyezték be, 1997-ben megújították az alapokmányukkal együtt. A vitézi játékok fölött uralkodók, államfők, hadvezérek vállaltak fővédnökséget, köztük volt Ferenc József (1830-1916) osztrák császár és magyar király, Josip Broz Tito néhai jugoszláv elnök, valamint 1992 óta a mindenkori horvát államfő.
