Rendhagyó módon, versfelolvasással emlékeztek a csúzaiak a nemzeti összetartozás napján: Hajvert Ákos vajdasági versmondó a Drávaszögi Irodalmi Karaván keretében érkezett ide, hogy nemzetünk költőóriásainak üzenetét közvetítse közönségének az őrtűz fényénél.
A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
Csúzán több éve szerveznek e nap alkalmából megemlékezést. Az Ács Gedeon Magyar Ifjúsági Egyesület teremtett belőle hagyományt, az idei programot a Csárdás néptánccsoporttal és a Jókai Mór Kultúregyesülettel közösen szervezték a fiatalok.
A rendezvény a Drávaszögi Irodalmi Karaván soros állomása is volt egyben, amely a Lakitelek Népfőiskola támogatásával indul útjára.
Hajvert Ákos bácsfeketehegyi (Vajdaság) Radnóti-díjas versmondó hozta el a Mert mi Mi vagyunk! című előadását Csúzára.
A megemlékezés a csúzaiak szokásához híven a templomdombon kezdődött, a nemzeti összetartozást jelképező fánál, ahol Pinkert Ilona, a Pódium irodalmi színpad vezetője tartott felolvasást a nemzetünk szempontjából szomorú történelmi esemény felidézése céljából.
Majd a tűzoltóotthonban folytatódott a program, ahol őrtüzet gyújtottak, csatlakozva az Összetartozásunk tüze mozgalomhoz, amelynek keretében Kárpát-medence- és világszerte egy időben gyújtanak tüzet magyarok, kifejezve a nemzeti összetartozást.
Fica Kornéliának az alkalmi versével indult a program, majd Hajvert Ákos előadása következett. A nemzeti összetartozáshoz, a délvidéki léthez és a magyarsághoz köthető verseket szavalt. Arany János Rege a csodaszarvasról című költeményével nyitott, majd a 18. századi költőóriások művei, nemzeti imáink is elhangzottak. Hallhatott verset a közönség a vajdasági Sziveri Jánostól és a drávaszögi származású Kontra Ferenctől, illetve Apponyi Albert Trianonban elmondott védőbeszédéből részletet.
Hajvert Ákos előadása során a magyar irodalom kapcsán kiemelte, „minden nemzetnek saját nyelve a legnagyobb megtartó ereje, éppen ezért saját nyelvét kell leginkább óvnia, hogy megmaradjon”.
