Jelentős fejlesztésekbe kezdett a Horvát Vasutak (HŽ) az egykori Budapest-Zágráb-Fiume vonal horvátországi részén. A monarchia idejében létesült vasút, melynek megépítését Széchenyi és Kossuth is szorgalmazta, az elmúlt években már részben megújult, nemrég pedig az országhatárig nyúló szakasz rekonstrukciója kezdődött meg.
A Császári és Királyi Szabad Déli Vaspályatársaság 1873-ra építette meg a Budapestet a Balaton mentén, Zágrábon át Fiumével összekötő vasútvonalat. A legendás vonal megszületésének köszönhetően minden nap friss tengeri hal került a budapesti piacokra, a kikötővárosba és környékére pedig naponta Bécsből friss Sacher-torta, Budapestről pedig friss zserbó érkezett. A vasútvonal rohamos fejlődést hozott a térség életébe, ám a történelem viharai során elveszítette stratégiai jelentőségét a horvát-magyar határ mindkét oldalán. A jugoszláv időkben a vonal modernizációja megtörtént ugyan, ám stratégiai jelentőségét csak nemrégiben fedezték ismét fel. Az adriai kikötők nagy előnye ugyanis, hogy sokkal közelebb vannak Kelet- és Közép-Európához, mint nyugati konkurenseik, ezért a Kínából érkező áru ezen az útvonalon hamarabb célba érhet. Ebből a „tortából” szeretne egy szeletet megkaparintani Horvátország is, azonban a vetélytársak, az olasz Trieszt és a szlovén Koper versenyképesebbek, mert vasúton könnyebben megközelíthetők. Jelenleg a rossz állapotú, meredek szerpentinekkel teletűzdelt pályán haladva egy tehervonatnak több mint 10 órára van szüksége ahhoz, hogy megtegye a Fiuméből a magyar határig vezető 330 kilométeres utat, a személyvonatoknak pedig ugyanehhez 5 és fél órára.
A völgyvasút
A HŽ a vasútvonal Karlovac (Károlyváros) és Fiume közti szakaszának fejlesztése kapcsán hosszú ideig két lehetőség között mérlegelt. Az olcsóbb verzió a jelenlegi vonal rekonstrukcióját foglalná magában, ám ezen a vonalon a szerelvényeknek jelentős szintkülönbségeket kell legyűrniük, ami jelentősen megnöveli a szállítás idejét és költségeit. A másik verzió egy úgynevezett völgyvasút kiépítése lenne, mely a Kupa (Kulpa) folyó völgyét követve érne le a tengerpartra, 50 kilométerrel rövidebb és sokkal kevésbé meredek útvonalon. Az illetékesek végül az utóbbi mellett döntöttek, ám a szükséges forrásokat még nem teremtették meg. A kormány EU-s forrásokból szeretné megépíteni a szakaszt, de a kínaiak is bejelentették, hogy szívesen beszállnának, amennyiben azt 50 évre koncesszióba kapnák, ám cserébe állami garanciákat kérnének, ami ez esetben 2 milliárd euróra is rúghatna. Kína nagy fantáziát lát a fiumei kikötőben, nemrég elkészült konténertermináljának üzemeltetési jogaiért is versenybe szállt. A kínaiak érdeklődésének oka, hogy jó tartalék alternatívának tartják az adriai kikötőt a pireuszi mellett. A kormány azonban óvakodik a távol-keleti ország tőkéjétől, inkább az EU pénzén építenék ki az új pályát.
Törökök tartanak a magyar határ felé
Az 5b páneurópai folyósó részét képező vasútvonal Zágráb környéki szakasza, valamint a fővárostól Križevciig (Kőrös) húzódó pálya egy része az elmúlt években már megújult, de több kisebb szakaszon is folynak munkálatok. A becslések szerint a teljes vonal modernizálása a magyar határtól Fiuméig mintegy 3,6 milliárd euróba kerülne. Az eddig elvégzett munkák 85%-át az EU állta, a többit pedig magánbefektetőkkel és állami forrásokból fedezi a kormány. A szóban forgó vasútvonal Kőröstől a magyar határig tartó szakaszán május 25-én kezdődtek meg a munkálatok, melyeket teljes egészében egy török cégcsoport, a Cengiz Insaat Sanayi ve Ticaret A.S végez. A 2,41 milliárd kúna értékű beruházás során 42,6 kilométer hosszan újulnak meg a régi sínek és épül meg mellettük a második vágány. Az átépítés után a teljes egészében villamosított pályán a vonatok 160 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak majd. A szakasz legnagyobb kihívása a Dráván átívelő híd megépítése lesz Gyékényes közelében, ahol egy több mint 300 méter hosszú acélszerkezetet helyeznek el, aminek a részeit a kivitelező Törökországból szállítja a helyszínre. A határ ezen szakaszán a Dráva nem határfolyó, ezért a híd megépítésének költségeit teljes egészében Horvátországnak kell viselnie. A munkálatokat kivitelező cég a munkaerő kérdését is házon belül oldja meg, ezért 400 török számára kért és kapott munkavállalási engedélyt 3 évre, ugyanis a feladat elvégzésének határideje 2023 nyara. A tervek szerint a vasútvonal teljes hazai szakasza Fiumétől a határig 2030-ra készülhet el. A felújítás után a tehervonatok a tervek szerint 5 óra leforgása alatt érnék el a magyar határt, a személyvonatok pedig két óra alatt az Adriára „repíthetik” utasaikat.
