Először 2005-ben indult útnak az a közel 2000 kilométeres feltámadási menet, amely Magyarország körül egy képzeletbeli szívet zár be. A szárnyas keresztet településről településre viszik, így jut el Csiksomlyóra. Rendkívüli esemény, ha egy településre érkezik a nemzeti zarándoklat. A vukovári és a pélmonostori magyarság számára is megtiszteltetés, hogy részesei lehetnek az eseménynek.
A feltámadási menetet a Balaton-parti Zamárdi község polgárai hozták létre és indították el a 2004. évi magyarországi népszavazás sajnálatos eredménye után, azzal a szándékkal, hogy egy Kárpát-medencei összefogással tanúsítsák a magyarság egységét. Eredetileg a feltámadási menet elnevezéssel indított zarándoklat húsvéttól pünkösdig, a csíksomlyói búcsúig tartott, és több ágon bonyolították le 30-50 kilométerenkénti fogadó állomásokkal. A magyarság egységét érintő közjogi változások, a magyar állampolgárság könnyített eljárással való megszerzése következtében a feltámadási menet tavaly a hála jegyében zajlott. Az idén a feltámadási menet lebonyolításában és eszmeiségében is megújult. Az ágaiban kb. 3000 kilométeres nemzeti zarándoklat húsvéttól most már Krisztus király napjáig (adventig) tart, és ugyanúgy, mint eddig, áthalad minden Kárpát-medencei utódállamon, és a Kárpát-medence nyugati pontján, Sopronban ér véget, ahol ismét találkozik a négy ág.
A feltámadási menet jelvénye, egy Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt a vajdasági Gombos településéről érkezett múlt vasárnap Vukovárra, ahol a Vukovári Magyarok Egyesülete fogadta.
– Harmadik éve fogadjuk a feltámadási keresztet, ez az esemény nagyon fontos vukovári kis magyar közésségünknek. Idén pedig számomra azért volt még különlegesebb, mert most mi vehettük át szülőfalum, Gombos képviselőitől a magyarok összetartozását jelképező keresztet – mondta Jakumetović Rozália, a Vukovári Magyarok Egyesületének az elnöke.
A vukovári magyarok szerdán, október 3-án Pélmonostorra vitték tovább a keresztet, ahol a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylet és a HMDK pélmonostori alapszervezetének a tagjai fogadták.
– A magyarság összetartozását hivatott ez a kettős kereszt szimbolizálni, ami azt jelenti, hogy egyformák vagyunk, éljünk határon belül vagy kívül: egyformán hiszünk Istenben, bármilyen felekezet tagjai is vagyunk. Fontos, hogy létezik egy ilyen nemzeti jelkép, amely egyesíteni tudja a magyarság különböző részeit – mondta Bábli Mária, a katolikus nőegylet elnöke.
Pélmonostorról pedig Villányba vitték a feltámadási keresztet.
{fcomment}
