A Habsburg császári hadsereg vérengzésére emlékeztek szombaton a székelyföldi Madéfalván a tragikus esemény 259. évfordulóján.
A Siculicidium emlékművénél tartott megemlékezésen Varga Judit magyar igazságügyi miniszter beszédében rámutatott: „Ahogy több mint ezeréves történelmünk összefonódik, úgy örömünk és bánatunk is egy”.
Elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy első idei beszédét „székely nemzettestvérei” előtt mondhatja el. Hozzátette, családjával érkezett, gyermekeinek is meg akarta mutatni „Erdély és a Székelyföld csodáit”.
Emlékeztetett: a madéfalvi székelyek szuverenitásukat, önazonosságukat védték, és bár a világ nagyot változott azóta, „a magyar alkotmányos identitás és szuverenitás védelme most is mindennapos feladatunk”.
– Legyen szó a jogállamiságról vagy éppen az energiaellátás biztonságát érintő közös európai uniós döntésekről, mindig védenünk kell azon jogunkat, hogy a nemzetünk sorsát meghatározó kérdésekben saját magunk mondhassuk ki az utolsó szót – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország uniós tagságának tapasztalata azt bizonyítja, „az igazán fontos kérdésekben végül mindig a magyaroknak lett igaza”.
Varga Judit hangsúlyozta, Magyarország kormánya számára az a legfontosabb, hogy az erdélyi magyarság meg tudja őrizni magyar identitását. „Önöknek kell az ezeréves magyar történelmet és kultúrát őrizni és az erdélyi magyar jövőt biztosítani. Nem könnyű feladat ez, de Isten a legnehezebb csatákat mindig a legjobb harcosainak adja” – fogalmazott. Felidézte, hogy a szülőföldön való megmaradást a magyar kormány az egyszerűsített honosítási törvénnyel és a külhoni magyaroknak szóló támogatási rendszerrel segíti. – A közös munkát 2023-ban is folytatjuk! – jelentette ki.
Tánczos Barna romániai környezetvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy a székelyek, magyarok mindentől függetlenül évről évre megemlékeznek Madéfalván. „Büszkén, felemelt fővel térünk mindig haza Madéfalváról, feltöltődve megyünk haza otthonainkba, mert nekünk, székelyeknek, magyaroknak történelmünk folyamán mindig volt, akire feltekintsünk” – fogalmazott.
A bukaresti tárcavezető megköszönte a támogatást, amit a határon túli magyarság kapott a magyar kormánytól, és arra kérte a jelenlévő tagjait, „tolmácsolják a székely közösség köszönetét és háláját”.
Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere beszédében emlékeztetett, hogy a madéfalvi veszedelem emléknapja a bukovinai székely népcsoport születésének a napja is, melynek tagjai „mint őshazára” számíthatnak Madéfalvára. – A hely, ahol állunk, mindannyiunk emlékhelye – fogalmazott.
A madéfalvi megemlékezés idén is templomi gyászmisével kezdődött, melyet Tamás József nyugalmazott segédpüspök celebrált, majd az emlékműnél tartott megemlékezéssel és koszorúzással zárult. Az eseményen több százan vettek részt, a magyar kormány részéről Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is jelen volt.
A megemlékezés részeként pénteken lovaszarándoklatot tartottak a Csíkszépvíz-Madéfalva útvonalon, melyen Potápi Árpád János is részt vett. Az államtitkár az MTI-nek telefonon elmondta: a rendezvénynek hagyományteremtő célja van, de a pár évvel ezelőtt elindított erdélyi lovasprogramba is illeszkedik. – Ennek lényege, hogy minél több gyermeket, fiatalt vonzzunk be a lovassport számára, ismertessük meg velük nemcsak a lovaglást, hanem a lovaskultúrát is, és tömegesítsük ezt a sportot újra itt, Erdélyben, és reméljük, hogy az egész Kárpát-medencében” – mondta. Az eseményen 51 lovas és két hintó volt jelen.
Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária
Terézia német-római császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.
