Zágrábban csütörtökön megtartotta utolsó ülését a leköszönő horvát kormány.
A kormányülés, amelyet Zoran Milanović miniszterelnök vezetett, a szokásos módon zajlott. Utolsó intézkedésével a kabinet ideiglenesen még meghosszabbította az állam számára stratégiai fontosságú vállalatok igazgató- és felügyelőbizottsági tagjainak mandátumát, amíg az új kormány újakat nem nevez ki a helyükre.
Milanović búcsúbeszédében kiemelte: amit kormánya elért az elmúlt négy évben, azt bizonyítja, hogy a nép kormánya voltak, és sokkal jobb állapotban adják át az országot, mint 2011-ben „megörökölték”.
„Megállítottuk a negatív trendeket, az ország elindult a gazdasági fejlődés útján, és minden mutatója pozitív” – húzta alá.
A napokban több gazdasági szakértő is elemezte a leköszönő kormány munkáját, melyet szerintük leginkább a politikai következetlenség jellemzett. Mandátuma alatt a kormány rengeteg pénzt költött el és energiát fektetett be, jelentősebb eredmény nélkül. Az elmúlt négy évben az autópályák koncesszióba adásától az ingatlanadó bevezetéséig több mint 20 olyan reformtól és privatizációs lépéstől álltak el, melyek több milliárd kúnát hozhattak volna a költségvetésnek. Az egyetlen pozitív intézkedésnek az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek bevezetését (fiskalizáció) tartják a szakértők, mert az jelentősen csökkentette a készpénzes visszaélések lehetőségét.
Zoran Milanović miniszterelnöksége idején 272 alkalommal ülésezett a kormány, és 5795 napirendi pontot tárgyalt meg. A kabinet javaslatára 810 törvényt hozott a parlament, ebből 277 uniós jogszabályok törvénybe iktatása volt.
Željko Reiner házelnök bejelentette: január 22-re hívta össze az új összetételű parlament rendes ülését, amelyen Tihomir Orešković, a konzervatív kormány technokrata miniszterelnök-jelöltje bemutatja programját és új kormánya tagjait, valamint megalakulnak a parlamenti bizottságok is.
{fcomments}